A kutatók szerint a vizes élőhelyek metánszintjének hatalmas megugrása – amivel a nemzeti kibocsátási tervek nem számolnak, és a tudományos modellekben alulszámolják – növelheti a kormányokra nehezedő nyomást a fosszilis tüzelőanyag- és mezőgazdasági kibocsátás további csökkentésére.
A vizes élőhelyek hatalmas szénkészleteket tárolnak elhalt növényi anyagok formájában, amelyeket a talaj mikrobái lassan lebontanak. A hőmérséklet emelkedése felgyorsítója a metánt termelő biológiai kölcsönhatásokat. Eközben a heves esőzések áradásokat idéznek elő, amelyek a vizes élőhelyek kiterjedését okozzák.
Ha a vizes élőhelyek metánkibocsátása tovább növekszik, a tudósok szerint a kormányoknak határozottabb lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fokon tartsák, az ENSZ párizsi klímaegyezményének megfelelően.
Ajánljuk még:
