A környezetkímélő termesztési, növényvédelmi eljárások célja, hogy védjük magunkat és a környezetünket, valamint csökkentsük a környezet növényvédőszer-terhelését. A jó minőségű és elegendő alapanyag megtermeléséhez azonban szükség van az intenzív növényvédelemre, a környezeti és klimatikus tényezőket figyelembe véve. Használhatunk azonban olyan természetes anyagokat, amelyek segítik a növényt a fertőzések leküzdésében: ilyen például a szalicilsav.
A szintetikus készítmények káros hatásainak megakadályozására és a szermaradványok mennyiségének csökkentésére a gyakorlatban egyre több alternatív lehetőség áll rendelkezésre. Az egyik a rezisztens/toleráns fajták termesztésbe vonása.
Az ökológiai szőlőtermesztésben is kiemelkedő szerep jut a növényvédelemnek. Azonban itt mindenképpen a megelőzésre kell alapozni a védelmet, sőt, még fontosabb a szőlő ellenálló képességének fokozása, a védekező rendszerének aktiválása. A korszerű ökológiai szőlőtermesztésben a réz és a kén túlzott alkalmazásának elkerülésére egyre inkább az ellenálló képesség fokozó növénykondicionálók felé mozdul el a növényvédelem. A réz és a kén feladata a patogének közvetlen elpusztítása, a helyettük bevethető készítmények többségének a szőlőben indukált rezisztencia kialakítása a célja, a genetikailag beépített védekező mechanizmusok aktiválásával. Ezek a növényt megtámadó patogének számára olyan környezetet alakítanak ki, amely megakadályozza a fejlődésüket, szaporodásukat, és ezáltal a károsítást.
A növényi immunrendszer lényege is abban áll, hogy képes megkülönböztetni egymástól a saját és a nem saját (vírus, baktérium, gomba) anyagokat, sejteket, és a felismerés után beindítani a védekezési rendszert, amivel az idegent hatástalanítja. Amikor ez a felismerés késlekedik vagy elmarad, a betegség súlyos formái alakulnak ki.
A növényeknél az előbbi tünetmentes, az utóbbi egy vagy több sejtre kiterjedő elhalással jár. A hiperszenzitív és egyéb nekrózisok a környező növénysejtekben szalicilsav-képződést indítanak el, ami a szisztemikus szerzett rezisztencia beindításáért felelős. Ez egyfajta nemspecifikus memóriajelzést küld a távoli szövetekbe, amelyek sejtjeit ezáltal felkészíti az esetleges későbbi fertőzések leküzdésére, és a szalicilsav felhalmozódik a szerzett rezisztenciával rendelkező levelekben.
A szalicilsav, a jázminsav és az etilén a növényi fejlődésben betöltött szerepükön kívül az elsődleges védekező válaszok szabályozásában is fontosak. A rezisztencia az élőlények azon képessége, hogy leküzdjék egy kórokozó vagy más károsító tényező hatását. Az úgynevezett szisztemikus szerzett rezisztencia során egy elsődleges fertőzést (immunizációt) követő újabb fertőzéskor a növény ellenálló a kórokozók szélesebb körével szemben, mert a védekező rendszere gyorsabban aktiválódik.
Megfigyelések szerint a szalicilsav növelte a levelek vastagságát, párologtatását, a sztómák vezetőképességét és a fotoszintetikus aktivitást, vagyis csökkenteni tudta az aszály okozta stresszhatást a szőlő növekedésekor. A levelek megvastagodását, bőrszerűvé válását saját vizsgálataink során mi is tapasztaltuk Kecskeméten.
