
A rózsabimbó-tollasmoly hazánkban régóta megtalálható. Van olyan szakirodalom, ahol rózsabogyó-tollasmolynak nevezik, ami szerintünk megtévesztő, mert lárvái nem a bogyót, hanem a bimbót támadják meg. A rózsabimbó-tollasmoly Európa majdnem minden országában előfordul. Keskeny narancsbarna szárnyait sötétebb barna és fehér minták díszítik, fesztávolságuk 18-26 mm. Első szárnya két, a hátsó három részből áll. Csápjain fehér és barna gyűrű látható. A lárvák különböző rózsafajokkal táplálkoznak (gyepűrózsa, jajrózsa, csipkerózsa), de a termesztett rózsát is károsítják. A lárvák ősszel kelnek ki a tojásból, először fiatal levelekkel táplálkoznak, később pedig a virágbimbókkal és a virágokkal. A kifejlett lárvák még az évben bábozódnak, a kevésbé fejlettek a száron áttelelnek, és május-júniusban folytatják fejlődésüket, bábkamrájuk selyemfonálból készül.
A rózsalevéltetűnek az áttelelt tojásokból kikelő lárvái már kora tavasszal megkezdik táplálkozásukat a növény fiatal levelein, hajtásain és a bimbókon. Az erős fertőzés torzuláshoz és hajtásgörbüléshez vezet. Tömeges fellépése meleg, száraz időben várható, főleg április-májusban. A vízhiány csábítja a levéltetveket a rózsára, mivel a lágy növényi részek könnyen megszúrhatók.

A kémiai védekezést már a levéltetvek betelepülése előtt, kora tavasszal célszerű elkezdeni hosszú tartamhatású növényvédő szerrel, ami a növény szövetébe felszívódva garantálja a védelmet.

A rózsa-gubacsszúnyog nem tartozik a rózsa veszélyes kártevői közé, de mégis érdemes rá figyelni.
Az összehajtott levelek egy darabig zöldek maradnak, később gyakran vörösesbarnára színeződnek és így feltűnőbbé válnak, majd lehullanak. Bennük akár 50 darab, körülbelül 2 mm hosszú, kezdetben fehér, később narancsszínű lábatlan lárva található. A kikelő lárvák a gubacs védelmében a levélből táplálkoznak, fejlődnek. Augusztus-szeptemberben kirágják magukat a hüvelyből és levetik magukat a fölre, majd bebábozódnak az avarban. A következő év késő tavaszán kelnek ki a 1,5 mm-es, pirosasbarna gubacsszúnyogok. A nőstény a tojásokat a főérbe helyezi el. Évenként csak egy nemzedéke fejlődik. A megtámadott leveleket szedjük le és semmisítsük meg.
A szabóméhnek a rózsa nem tápnövénye, mert
A tünetek rózsán kívül a vadszőlőn, orgonán, fagyalon és más növényeken is előfordulnak. A méh körülbelül egy cm nagyságú, tora sárgásbarna, lábfeje fekete. Májusban kel ki és a levéldarabokból építi meg a fészket utódai számára, építmények védett zugaiban. A tojásokból kikelt lárvák itt telelnek. Kártétele jelentéktelen, ráadásul hasznos is mint beporzó.

A bundásbogár sok tápnövényű faj. Virágokon táplálkozik, s azokból a bibét és a porzót kirágva megakadályozza a terméskötődést. Kártétele olykor tömeges, akkor a legsúlyosabb, ha száraz, meleg, napos az időjárás. Évente egy nemzedéke van. A talajban kifejlett bogárként telel. A bogarak összeszedésével tudunk ellene védekezni.