A skóciai Dumfries Langhill szarvasmarha-telepén született, Hilda nevű borjú áttörést jelenthet az állattenyésztésben és a fenntartható mezőgazdaság fejlesztésében. Az IVF-technológiával (in vitro fertilizáció, elterjedtebb nevén lombik eljárás) született borjú egy olyan új irányzat kezdetét jelzi, amely a tejtermelés környezeti hatásainak csökkentését célozza.
Új tenyésztési irányok: „Cool Cows” projekt
Hilda az első IVF-születésű borjú a Langhill szarvasmarha-telep történetében, amely immáron több mint 50 éve a brit tejtermelési kutatások meghatározó helyszíne.
A metán egy olyan üvegházhatású gáz, amelyet az állattartás során a szarvasmarhák emésztőrendszere termel. A projektben résztvevő kutatók szerint az IVF-technológia lehetővé teszi, hogy a genetikai előrelépés kétszer olyan gyorsan valósuljon meg, mint a hagyományos tenyésztési módszerekkel.
Prof. Richard Dewhurst, a brit SRUC kutatóintézet vezetője szerint Hilda születése óriási jelentőségű lehet a brit tejipar számára.
– tette hozzá Dewhurst.
Hilda születése nyolc hónappal korábban következett be, mint hagyományos tenyésztési módszerek mellett. Ez jelentős időmegtakarítást és hatékonyságnövekedést jelent az állattenyésztésben. A kutatók emellett új genomi értékelési módszereket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik az úgynevezett „elit” tehenek azonosítását. Ezek az állatok nemcsak környezeti szempontból hatékonyabbak, hanem az élelmiszer-előállítás fenntarthatóságához is hozzájárulnak.
Az IVF szerepe hazánk állattenyésztésében
Az IVF a magyarországi állattenyésztésben is jelentős szerepet játszik. Ez a technológia lehetővé teszi a magas genetikai értékű állatok szaporítását és a genetikai állomány gyors fejlesztését a hazai állományok tekintetében. Hazánkban egyes vállalkozások úttörőként foglalkoznak telepi körülmények között végzett IVF embriók előállításával. Ezek a programok lehetővé teszik a tenyésztők számára, hogy saját állományaikban alkalmazzák az IVF technológiát, elősegítve a genetikai érték növelését.
Az eljárás során a petesejteket ultrahang segítségével detektálják az egyedben, majd vákuumpumpás leszívótűvel kinyerik azt, és laboratóriumi körülmények között termékenyítik meg.
Az eljárás ugyanakkor költséges, és jól képzett szakembereket valamint speciális laboratóriumi felszerelést igényel. Emellett a szuperovulációs kezelésekre adott válasz egyénenként változó, ami befolyásolhatja az eljárás sikerességét.
Ajánljuk még:
