Január második hetében napokon át 10 °C fölött volt a nappali hőmérséklet hazánk egyes részein, ami ismét előrevetíti, hogy a tavaszi fagyok nagy kárt okozhatnak az ültetvényekben. Az enyhe idő nemcsak a növények életfolyamait indítja be, hanem azzal is jár, hogy nem kapják meg a virágzáshoz szükséges hidegmennyiséget. Fajtól függően ugyanis a mérsékelt övi gyümölcsöknek meghatározott óraszámban 7 és 0 (esetleg mínusz 1-2) °C közötti hideghatásra van szükségük, különben csak gyéren virágoznak.

A tavaszi fagykár közvetlen hatása a terméskiesés, ami a legérzékenyebb gyümölcsök, a kajszi és az őszibarack esetében a teljes termést is elviheti. Az utóbbi években azonban az alma, a szilva, vagyis a kevésbé fagyérzékeny fajok esetében is tetemes károk keletkeztek. Intenzív almában például már akkor veszteséges lesz az év, ha feleannyi termést tudnak szüretelni, mint normálisan. Ezt a kiesést részben ellensúlyozza az állami kárenyhítő rendszer, ami honorálja azt, ha valaki mezőgazdasági biztosítással is rendelkezik. A közvetlen kárt azonban tetézi sok más, amiről Weppert Sándor körtetermesztő, a WepiFrost szélgépek fejlesztője beszélt.

Gyakori, hogy a hideg miatt ugyan nem fagy el a virág, de nem tökéletes a megtermékenyülés, és erős lesz a gyümölcshullás.

Ehhez a fagykár évében mindenképp szükség van nyári metszésre a túlzott növekedés mérséklésére és olyan tápanyagellátásra, ami serkenti a termőrügyek kialakulását. Mindez komoly szaktudást, nagyobb odafigyelést igényel.

Fagykáros évben az is gyakori, hogy ha nem is veszik el a termés, a gyümölcsök nagy részén fagysérülés alakul ki vagy torzultan fejlődnek. Ezek kiválogatása plusz ráfordítást igényel, és a fagygyűrűs, azaz parásodott felszínű gyümölcsöké különösen nehéz. A másodosztályú gyümölcsök ára körülbelül a felel az első osztályúnak, és nem fedezi a termesztési költségeket. Weppert Sándor a saját Kiefer körteültetvényéből hozott példát: a szedési költség kilónként 150 forint, az első osztályú körtét 400, a másodosztályút 200 forintért tudja eladni.

A gyümölcstermesztésben sok kézi munkára van szükség, és a dolgozókat meg is kell tartani, ezért sem mindegy, hogy mennyi a termés, hangsúlyozta a szakember.

Az ültetvény termésbiztonsága közrejátszik abban is, hogy sikerül-e a generációváltás. Az öntözhető, fagy- és jégvédelemmel fölszerelt ültetvényt nyugodt szívvel lehet átadni az utódoknak.

Nagyon nagy kárt lehet megelőzni a fagyvédelemmel, brutális számok jönnek ki, fogalmazott Weppert Sándor. Egy jól termő gyümölcsösben már az első évben megtérülhet a fagyvédelmi szélgép, ami azért nem olcsó beruházás. A szélgép automatán indítható, olcsón és könnyen üzemeltethető, nem igényel állandó felügyeletet. Ez a nyugalom is fontos szempont lehet a fagyvédelmi módszer kiválasztása során.