Az egyszerű anyagokról szóló hazai növényvédelmi rendelkezés pontosan megadja az engedélyezett növénykultúrák körét és az adott anyag hatókörét, valamint a permetezési dózist. 2024-ben a magnézium-hidroxid és a takarmánybaltacim-pellet került fel a listára.
Gombás betegségek ellen vethetjük be a legalább 95%-os tisztaságú magnézium-hidroxidot (MgOH2). A vizes szuszpenzió dózisa 35 vagy 56 gramm 10 liter vízben, 100 négyzetméterre kipermetezve.
Szőlőben peronoszpóra és feketerothadás csatlakozik még a célszervezetekhez, burgonya, paprika, paradicsom, tojásgyümölcs esetében pedig a fitoftóra ellen védekezhetünk vele. Burgonyában az adagja 42 gramm 10 liter vízhez.
Ez is a növényfelület kémhatásának megváltoztatásán alapuló növényvédő szer, lúgossága miatt például gyomorsavmegkötőként használják az egészségügyben. Ebből az is következik, hogy megelőző módon kell alkalmazni, lehetőleg előrejelzésre alapozva. Rosszul oldódik, ezért először törzsoldatot kell készíteni belőle, házikertben egy liter vízben feloldani és utána tölteni a tíz literes háti permetezőbe.
Csemege- és borszőlőben használható a takarmánybaltacim-pellet a Xiphinema index, a szőlőszívó tűfonálféreg kártételének mérséklésére. Ez a melegkedvelő fonálféreg nemcsak a szőlőt veszélyezteti, hanem a talajban szabadon mozogva szívogat a füge, szeder, szamóca, alma, körte, barack, cseresznye, dió és egy sor más gyümölcsfa gyökerén. Közvetlen károsítása mellett veszélyes vírusokat terjeszt, mint a szőlő fertőző leromlás vírus (Grapevine fanleaf virus, GFLV), ami világszerte az egyik legtöbb gondot okozó szőlővírus.
(Baltacimpelletet lovak takarmányozására használnak, valószínűleg elég drága növényvédő szernek használni.)
További biológiai védekezési lehetőség fonálférgek ellen a körömvirág vagy fehér mustár ültetése. anyag
Ajánljuk még:
