A sárgarépa és a petrezselyemgyökér bár számunkra mindennapos termék, termelésük speciális tudást és technológiát igényel. A hazai termelők ugyanakkor a belső piaci igények kiszolgálása mellett már az export piacokra is szállítanak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint a tavalyi szezonban a betakarított mennyiség és a termésminőség egyaránt jó volt.

A répa öntözött kultúra, ráadásul a termelőterület nagy részén már a legkorszerűbb mikroöntözési technológiákat alkalmazzák, így kevésbé kitett a talaj- és légköri aszály miatti hozamingadozásnak. Mivel a külföldi termés is jó volt, a sárgarépa ára csökkent az előző évhez képest. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös piaci körképe szerint a kedvező termésmennyiség és -minőség ellenére a szűkös tárolókapacitás a 2024-2025-ös szezonban is komoly fejfájást okoz a termelőknek. A tárolók fejlesztésére nagy szüksége lenne, alátámasztja ezt az is, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett pályázatra komoly túligénylés érkezett.
A sárgarépa egy a kiskereskedelemben folyamatosan rendelkezésre álló termék, a boltok polcain egész évben megtalálható. A hazai termelők már a szezon korai időszakától kezdve egészen a végéig ki tudják szolgálni a hazai fogyasztói igényeket, ez azt jelenti, hogy
A hagyományos exportpiacainknak számító Ausztria és Románia mellett az elmúlt években dinamikusan bővült a Csehországba és Szlovákiába irányuló kivitelünk is.

Hazánkban összesen mintegy 1300-1500 hektáron termesztenek sárgarépát, a betakarított termés mennyisége 50–70 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. A legnagyobb sárgarépa termőterületek Csongrád Csanád es Pest vármegyében találhatóak. Bár igény lenne a termelés bővítésére, az új szereplők belépése nehézkes. Ennek elsődleges oka, hogy a sárgarépa termesztése a vetéstől a feldolgozásig speciális gépek használatát teszi szükségessé, emiatt nagyon magas a termelés tőkeigénye.