0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 17.

Van-e fuzárium toxin nélkül?

Amikor elkezdődött, ki gondolta volna, hogy a Keszthelyi Növényvédelmi Fórum megéri a 34. születésnapját. Minden esetre az elmúlt évek alatt sem vesztett a rendezvény népszerűségéből.

Amikor elkezdődött, ki gondolta volna, hogy a Keszthelyi Növényvédelmi Fórum megéri a 34. születésnapját. Minden esetre az elmúlt évek alatt sem vesztett a rendezvény népszerűségéből. Időről időre olyan aktuális témákat vesznek górcső alá, melyek nem csak a szűk szakma, hanem az agrárium minden szereplőjének érdeklődésére számot tarthat, mint például a fuzárium kérdéskörét.

„Szinte élő tradíció az idei évben alapításának 228 éves évfordulóját ünneplő MATE Georgikon Campus. Természetesen a változásokhoz az agrár felsőoktatásnak is alkalmazkodnia kell. A tradíciókat a modern mezőgazdasággal ötvözni”- köszöntötte a résztvevőket Rózsa László. A campus főigazgató kiemelte, a növényvédelem területén, az oktatásban és a kutatásban a Georgikon mindig élen járt. A 34. alkalommal megszervezett Fórum az egyik legfontosabb találkozóhelye a szakma szereplőinek, ahol a növényvédelem aktuális kérdései mellett a legújabb kutatási eredmények is terítékre kerülnek.

Az idei év plenáris ülésének előadásai a toxinok veszélyével, az ellenük való védekezés lehetőségeivel foglalkoztak. Szinte a szomszédból, a szerbiai Újvidékről érkezett Bagi Ferenc. Az University of Novi Sad professzora elmondta, az egyetem számos kara közül is kiemelkedik a mezőgazdaság. A magyar nyelvű oktatást segíti az Európa Kollégium, ami a magyar állam támogatásával épült.

„Óriási botrány volt 2013-ban, amikor a tejelő tehenészek a csatornába öntötték a tejet. Mivel a feldolgozók nem vették át a 2012-es, aflatoxinnal szennyezett takarmánnyal etetett tehenek tejét, nem sok választásuk maradt a gazdáknak.

Ezt követően közvélemény-kutatást végeztek a fogyasztók körében, s kiderült, 57 százalékuk kitaláltnak tartotta a szennyezést”- mesélte a szakember. Ezt követően az addigi 0,5 százalékos határt az uniós 0,05-re csökkentették, de akkora volt az érintettek körében a felháborodás, hogy némi hezitálás után 0,25 százalékban egyeztek meg. Szerbia nem volt uniós tagország. 2014-ben óriási árvizek sújtották az országot, s elült a vihar. Majd jöttek a 2020-as évek, száraz meleg, 2024-ben katasztrofális kukoricaterméssel, júliusban már silózásra sem voltak alkalmasak a növények. A szakemberek által megszedett 78 mintából 30 nem felelt meg az aflatoxin B-re kiírt 0,5 százalékos követelménynek. A gondok nem múltak el.

Az egyetem kutatói olyan fuzárium törzseket kerestek, melyek nem termelnek aflatoxint, s meg is találták.

Hasonló kutatások folytak az Egyesült Államokban is, s sikerrel használják az aflatoxint termelő törzsek kiszorítására. S, miért nem vették át ezeket a tengerentúlról? A tapasztalatok szerint a helyben megtalálható fuzáriumok maradnak csak életképesek. Ezeket hőkezelt – csírátlanított – cirokmagra felvíve juttatják ki a talajra. A hatékonyságot vizsgálva nagy szórásra lettek figyelmesek. Egyrészt – mivel élő anyagról van szó, amely érzékenyebb az időjárás hatásaira – aszályos időben erősen csökken a hatásfoka, másrészt a heves záporok lemossák. Ugyanakkor azt is tapasztalták, hogy a rágcsálók, a madarak is szívesen fogyasztják. Két és fél éves öntözött, öntözetlen területen végzett összehasonlító vizsgálatot követően még mindig sok kérdés merül fel.

Működik-e a biokontroll, csökken-e a csőpenész fertőzöttség, s ami a legfontosabb, csökken-e az aflatoxin tartalom?
kukorica toxin fuzárium
Illusztráció
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: