0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 9.

Létezik-e mezőgazdaság Grönlandon, és ha igen, akkor az milyen?

Grönland szó zöld földet jelent, valójában a becslések szerint a szigetnek csak 15 százaléka zöld. Kiderült, hogy a névadás egy korai marketingfogás eredménye.

A nevet a 10. században Vörös Eric adta, aki első felfedezőként érkezett a szigetre. Mivel többek között a norvégokat is a letelepedésre akarta ösztönözni, a névadással marketingcsalogató hatásra törekedett. Ez lett volna Izland, a Jégország ellentéte.

Fotó: Pixabay
El kell azonban ismerni, hogy sem a norvégok, sem a dánok, sem az izlandiak nem az első telepesek voltak Grönlandon. Grönlandot már legalább 4000 évvel ezelőtt benépesítették, és az első állandó lakók azok a népek voltak, amelyek eredetileg többek között a mai Kanada területét is benépesítették.

Grönland gyarmatosítása idején már kísérleteket tettek a növénytermesztésre. A vikingek árpát hoztak magukkal a szigetre. Az akkori időjárási viszonyok állítólag lehetővé tették az új telepesek számára többek között a kenyérsütést és a sörkészítést. A kutatók viszont még mindig próbálják kideríteni, hogy a középkorban a szigeten uralkodó körülmények hogyan tették lehetővé a gabonatermesztést, ha kis területen is.

A jelenlegi zord éghajlat miatt a mezőgazdasági termelés csak a sziget déli peremén lehetséges. A termelés mértéke azonban olyan csekély, hogy az még a Grönlandon élő kis közösség, azaz a közel 56 000 lakos szükségleteit sem tudja kielégíteni.

Kis mértékben termesztenek többek között burgonyát, de nagyüzemi termelésről sincs, csupán kis,  önellátó gazdaságokról beszélhetünk.

A halászat viszont meglehetősen fejlett a szigeten, ezért nagyon fontos helyet foglalnak el a lakosok étrendjében.

Fotó: Pixabay

A grönlandi mezőgazdasági termelés gerincét a juhtenyésztés képezi, összesen mintegy 50 termelő gazdaság van a szigeten. A sajátosan rövid legeltetési időszak miatt a juhok táplálkozásában többek között a széna fontos szerepet játszik. A takarmány több mint 50 százalékban importból származik, ami jelentősen növeli a termelési költségeket. Érdemes megjegyezni, hogy gyakorlatilag a teljes szántóföldi termelést takarmánytermelésre használják. A 2014-es évben mintegy 1000 hektárnyi terület állt rendelkezésre a termesztésre. Nyáron viszont akár 240 000 hektárt is használnak természetes legelőként, beleértve a hegyi lejtőket, a művelésre nem alkalmas területeket.

Fotó: Pixabay
Az 1950-es években jelentősen nőtt a juhállomány Grönlandon, és az 1960-as években több mint 50 000 egyedre emelkedett. Az 1980-as évekre viszont az állomány 20 000 egyed alá csökkent.

A szinte jelképes méretű termelés ellenére viszont a grönlandi mezőgazdaság meglehetősen jól gépesített.

Grönland élelmezésbiztonsága teljes mértékben a külső ellátástól függ. Folyamatban vannak azonban olyan projektek, amelyek célja a sziget élelmiszer-önellátási kapacitásának növelése.

Érdemes megjegyezni, hogy a Grönland lehetséges mecenatúrájáról szóló jelenlegi elképzelések nem újak.

Még a 19. században, Abraham Lincoln elnöksége idején fontolgatta Grönland megvásárlását a még fiatal amerikai állam.

Az Egyesült Államok azonban akkor még a frissen vásárolt Alaszkával volt elfoglalva. Valószínűleg sikerült volna pénzt találni egy ilyen nagyszabású tranzakció finanszírozására, de az ötlet jelentős társadalmi és politikai ellenállásba ütközött. Egyébként akkoriban az amerikaiak Izland megvásárlását is fontolgatták. A téma a második világháború után ismét felvetődött.  A tét azonban többek között a természeti lelőhelyek, a nyersanyagok és az egész Északi-sarkvidék és az Atlanti-óceán északi része feletti ellenőrzés volt. Grönland esetében senkit sem érdekel a mezőgazdaság.

Forrás: farmer.pl/magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: