0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 17.

Az urbanizáció gyarapítja a konfliktusokat – vad a kertben, mit tegyünk?

Egyre gyakrabban előforduló probléma, hogy a vad betéved a lakott területre, és kárt okoz a kertekben. Ennek több oka is van, de miként tudunk védekezni a nem szívesen látott vendégek ellen?

A vadászható vadfajok településeken történő megjelenése egyfelől a táguló agglomerációnak, ezáltal a vad élőhelycsökkenésének köszönhető. Másfelől egyes fajoknak, mint a nyestnek, rókának vagy a vaddisznónak a rendkívüli alkalmazkodóképessége miatt lakott területen is megtalálják a számukra megfelelő életfeltételeket. Különösen igaz ez a települések azon kertvárosi ingatlanjaira, amelyek nem műveltek, hanem gondozatlanok, gyomos-bozótosak, már-már visszaerdősültek. Itt a vad könnyen talál búvóhelyet és megfelelő táplálékot is, ha mégsem, akkor szomszédos kerteket látogatja meg némi lehullott gyümölcs vagy zöldség reményében.

vad
Egyes vaddisznókondák olyannyira domesztikálódtak, hogy teljes életüket a belterületen töltik

Nem új keletű probléma, hogy a vad egyre sűrűbben megjelenik lakott területen vagy annak közvetlen közelében. Vizsgálatok már arra is rávilágítottak, hogy napjainkra domesztikálódott állományokról is beszélhetünk, amelyek megszokták az ember közelségét, a települések zaj- és fényszennyezettségét, megfelelő élő- és táplálkozó helyet találva maguknak szomszédságunkban. A domesztikálódott vad által okozott kár megelőzése az egyik legnehezebb feladat a vadászatra jogosult szempontjából. A belterületi és egykori zártkerti ingatlanokon termelt kultúrák többnyire fajlagosan magas értéket képviselnek (szőlős, gyümölcsös), ezáltal csak emelik a vadkár mértékét.

Vad és vadászterület

Ezen területek jogi státuszának rendezése, vadászterületként történő kezelése több szempontból is aggályos. Egyrészt a vadászat gyakorlatban történő alkalmazása az ilyen jellegű ingatlanokon életveszélyes, másrészt a vadászatra jogosultnak − mivel ezek a területek, az 1996. évi LV. törvény szerint vadászterületnek számítanak − bérleti díjat kell fizetnie olyan vadászati jogért, amit nem tud gyakorolni. Összességében a vadászatra jogosult által bérelt, de nem vadászható területen jelentős kiadás keletkezik, amit nem ellentételez semmilyen bevétel. Az Országos Vadgazdálkodási Tanács korábban már jelezte, vizsgálni fogja a vad belterületen okozott kártételének kérdéskörét, hogy mihamarabbi megoldás szülessen a témában.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu