Költségek, bevéteek és piaci lehetőségek

A máktermesztés gazdasági sikere szorosan összefügg a költségek optimalizálásával és a piaci lehetőségek kihasználásával. A máktermesztés egy hektáros átlagos költsége hozzávetőlegesen 250-400 ezer forint, ami magában foglalja a vetőmag, a talaj-előkészítés, a növényvédelem és a betakarítás költségeit. A jó minőségű mákért a piaci kereslet folyamatos, azonban az árak jelentős ingadozást mutathatnak az év során.

A hektáronkénti terméshozam – amely átlagosan 600-900 kilogramm – akár 700 ezer és 1 millió forint közötti bruttó bevételt is hozhat a gazdák számára. Az árak azonban nagymértékben függnek a nemzetközi piacok, különösen a cseh piac termelési adataitól. Egy bőséges cseh termés nyomást gyakorolhat a magyar árakra, míg egy gyengébb évben a magyar mák előnyösebb áron kerülhet piacra.

A belföldi piacon az árak jellemzően 1000-2000 forint/kilogramm között alakulnak, attól függően, hogy a termék közvetlenül a gazdától vagy kereskedőn keresztül kerül-e a fogyasztóhoz. A gazdák számára fontos bevételi forrást jelenthet az export, amely az össztermés jelentős részét érinti. A Nyugat-Európában jelentkező prémium minőségű mák iránti kereslet tovább növelheti a magyar termelők versenyképességét. A magyar mák nemzetközi versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú a minőség és az ár. Bár Csehország és Törökország a legnagyobb máktermelők Európában, a magyar mák prémiumkategóriás terméknek számít. Az exportpiacokon, különösen Németországban és Ausztriában, a magyar mák ízvilágát és tisztaságát gyakran részesítik előnyben.

Gyenis szerint a magyar mák iránti kereslet stabil, nemcsak belföldön, hanem külföldön is keresett termék. Az európai országokban, különösen a pékségek és az élelmiszeripar részéről folyamatos az igény, amit jó lenne közvetlenül is a termelőkhöz becsatornázni, ezzel erősítve a termőföldtől az asztalig koncepciót és rövidíteni az ellátási láncot, ami versenyképesség növekedését is elősegítené. 

Fenntarthatóság és technológiai innovációk

Fontos, hogy a talaj morzsalékos szerkezetű legyen, mivel a mák magjai rendkívül aprók, gyenge vitalitással. A vetés idejét precízen kell megválasztani, mert a túl korai vagy túl késői vetés jelentős hatással lehet a terméshozamra, ugyanis nem mindegy, milyen fejlettségű állomány megy a télbe. A gyomirtás különösen fontos, mivel a mák nehezen veszi fel a versenyt a gyomokkal szemben. Egy gazos állomány gyommagokkal szennyezett termést eredményez, ami tisztítási gondokat fog okozni a feldolgozás során, amit ha nem sikerül megoldani, akkor a szemes mák mint termék élvezeti (illat és íz) értéke rendkívüli módon csökkenhet. 

Gyenis Roland szerint szükséges sűrűn figyeli az állományt és a gyomhelyzetet, így biztosítva azt, hogy a legrövidebb időn belül tudjunk reagálni a kialakult helyzetekre.

– Az integrált növényvédelemre is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy a növényvédőszer-használatot minimálisra csökkentsük. Természetesen a gombás fertőzések ellen is védekezni kell, de rovarkártevők ellen kevésbé.