Szigorú hazai szabályozás

Magyarországon a máktermesztést szigorú jogszabályok szabályozzák, tekintettel a növény kettős felhasználására: élelmiszeripari alapanyagként és potenciális kábítószer-alapanyagként is szolgálhat. A ter­mesztésre vonatkozó előírásokat a 203/2005. (IX. 8.) Kormányrendelet határozza meg. A legfontosabb előírások közé tartozik:

• a termesztett mák kizárólag ellenőrzött vetőmagból származhat,
• a termesztési szándékot előzetesen be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak,
• a termesztett területről és a felhasználási célról pontos nyilvántartást kell vezetni,
• a máktermesztők kötelesek rendszeresen hatósági ellenőrzéseken részt venni.

Saját felhasználásra történő termesztés esetén a terület nagysága nem haladhatja meg az 500 négyzetmétert, ez esetben nincs szükség bejelentésre vagy engedélyre. Fontos azonban, hogy csak alacsony,
0,06 százalék alatti alkaloid-tartalmú mákfajták termeszthetők. 

Az ipari mák termesztése engedélyköteles. Az ipari, magas alkaloid-tartalmú mák termesztése kizárólag az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által kiadott tevékenységi engedéllyel, valamint évenként megújítandó eseti termesztési engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel kötött szerződés alapján végezhető. 

Fontos megjegyezni, hogy a mákter­mesztés során keletkező mákszalma kezelése is szabályozott. A termesztők kötelesek nyilvántartást vezetni a mákszalma megsemmisítéséről, és a betakarítást követően bejelenteni a mákszalma és a betakarított mákmag mennyiségét az illetékes hatóságnak.

A Gyenis Agro társügyvezetője szerint ezek az intézkedések szükségesek a visszaélések elkerülése érdekében, ugyanakkor jelentős adminisztratív terhet rónak a gazdákra: „A szabályozás szigorúsága érthető, de fontos lenne egyszerűsíteni az adminisztrációt és támogatni a gazdákat a jogszabályoknak való megfelelésben” – mondta Gyenis Roland.

Az uniós piacokon az élelmiszer-biztonsági előírások egyre szigorúbbá válnak, amelyek a mák kábítószeripari felhasználása miatt különös figyelmet kapnak. A termesztés során ezért a gazdáknak ügyelniük kell arra, hogy a mákfajták alacsony alkaloid-tartalmúak legyenek, amelyet az EU-s szabványok követelnek meg.

Termesztési kihívások

A máktermesztés során a gazdák számos kihívással szembesülnek, amelyek közül az időjárási szélsőségek jelentik az egyik legnagyobb problémát. Az aszályos időszakok komoly károkat okozhatnak a termésben, de a túl sok csapadék is gondot jelenthet, mivel gombás fertőzések léphetnek fel, valamint a viharkár is jelentős tud lenni, a szél képes eldönteni az állományt, ami ilyenkor a talaj közelében kialakuló mikroklíma miatt védhetetlen a gombás fertőzésektől, így teljes egészében megsemmisülhet a termés. Az éghajlatváltozás miatt a szélsőséges időjárási jelenségek is egyre gyakoribbak, ami fokozott alkalmazkodást és odafigyelést igényel. Az elmúlt hónapok csapadékos időjárása azonban kedvezően alakult a mák­ültetvények számára. A sok esőnek köszönhetően hektáronként 100-200 kilogrammal több mákot sikerült betakarítani, mint egy szárazabb évben. Hektáronként átlagosan a 600-800 kilogramm termés jónak mondható, idén azonban 800-900 kilogramm is megtermett.