Hidrogén, mint a jövő energiaforrása?
A hidrogén tiszta energiaforrás, hiszen égetésekor csupán vízgőz keletkezik, szemben a fosszilis tüzelőanyagokkal, amelyek szén-dioxidot és más szennyező anyagokat bocsátanak ki. Azonban a jelenlegi hidrogéntermelés többsége fosszilis energián alapul, ami csökkenti környezetbarát jellegét.

Fotó: Manfred Antranias Zimmer, Pixabay
Hogyan működik a tehéntrágya-alapú hidrogén termelése?
A folyamat első lépése az anaerob lebontás, amelynek során baktériumok bontják le az organikus hulladékot biogázzá. Ez a biogáz metánt tartalmaz, amelyet megtisztítanak, majd egy gőzreformálási eljárás során hidrogénné alakítanak.
A projekt együtt dolgozik helyi gazdaságokkal, hogy a keletkezett hidrogént hasznosíthassák mezőgazdasági járművekben, traktorokban, valamint helyi ipari létesítményekben. A termelés során megmaradt melléktermékeket, mint a folyékony trágya, visszavezetik a mezőgazdasági környezetbe, ezzel is növelve a fenntarthatóságot.
A hidrogént speciális nyomásálló tartályokban tárolják, és a helyi infrastruktúra fejlesztésével akár szélesebb körű ipari és közlekedési felhasználás is lehetségessé válhat.
Magyar lehetőségek a hidrogéntermelésre
Ha egy hasonló projekt itthon is elindulna, azzal nemcsak a környezeti terhelést lehetne csökkenteni, hanem a magyar mezőgazdaság energia-önellátása is fenntarthatóbbá válhatna.

A magyar kormány tervezi, hogy növeli a hidrogén arányát az energiatermelésben, ami lehetőséget teremthet arra, hogy az agrárszektor is bekapcsolódjon ebbe a fenntartható energiatermelési folyamatba.
Emellett a magyar biogázüzemek fejlesztése segíthetne a hidrogéntermelés hatékonyságának növelésében, hiszen a trágyából kinyert biogáz már meglévő infrastruktúrákra is építhető lenne.
Kihívások és kilátások
Bár a hidrogéntermelés állati hulladékból kecsegtető lehetőség, vannak technikai és gazdasági akadályai is. A hidrogén nagy nyomású tárolása és szállítása drága, valamint a jelenlegi infrastrukturális háttér még nem teszi lehetővé, hogy versenyképes alternatívává váljon a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben.
Az európai uniós támogatások és a zöldenergia-piac növekedése pedig további ösztönzőként hathatna a hidrogénalapú technológiákba történő befektetésekre.