OMW: eszik vagy isszák?

Az olívaolaj-sajtoló üzemek szennyvize (olive mill wastewater, OMW) nem más, mint egy erősen savas melléktermék, mely az olívaolaj előállítása során keletkezik.

Nagy mennyiségben tartalmaz szerves anyagokat, polifenolokat és zsírt – a római kutatók pedig most arra is felhívták a figyelmet, hogy oligogalakturonidokban is gazdag, mellyel a növényvédelemben játszhat szerepet.

Bármennyire is bizarrul hangzik, a mellékterméket valójában már most is hasznosítják: a belőle kinyert polifenolokat táplálék-kiegészítőkhöz, funkcionális élelmiszerekhez adják, valamint természetes tartósításra is bevetik, mivel antioxidánsai segítenek megakadályozni az élelmiszerek oxidációját.

Bár nagyrészt ugyanazok a jótékony vegyületek találhatóak meg bennük, az OMW jóval nagyobb koncentrációban tartalmazza azokat, mivel vízoldékony vegyületekről van szó. Egyes kutatások szerint az OMW akár tízszer több polifenolt is tartalmazhat, mint az extra szűz olívaolaj. Ezen felül az OMW az olívabogyónál és az olívaolajnál is nagyobb mennyiségben tartalmaz hidroxitirozolt, mely az egyik legerősebb antioxidáns hatású vegyület. Bevitele révén támogathatjuk a szívet, csökkenthetjük a gyulladást, javíthatjuk az agyműködést, ezen felül savai a bél mikrobiomjának is kedveznek.

Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, az OMW nem tartalmaz olyan mennyiségben egészséges, egyszeresen telítetlen zsírokat, mint az olívaolaj.

Palackozott szennyvíz napindító kávé helyett?

Nem valószínű, hogy hamarosan a boltok polcain is találkozhatunk OMW termékekkel, ám néhány vállalattól már most is beszerezhetik a kíváncsi fitnessz-őrültek. Ilyen például az Olive Mill Water Company, mely a világ bármely pontjára kiszállítja fermentált OMW italait. A szakemberek azt ajánlják, „shotként” fogyasszuk, de belekeverhetjük gyümölcslébe vagy smoothieba is, ha önmagában túl keserűnek találnánk.

Nagyjából napi 20-25 ml az ideális mennyiség belőle.