Érdemes egész évben nyitott szemmel kutatni a festésre alkalmas növények után. Némely növény csak frissen használható, de akadnak olyanok is, amelyeket megszárítva elraktározhatunk, hogy a megfelelő időpontban -amikor ráérünk velük foglalkozni- rendelkezésre álljanak. A szárítást árnyékos, szellős, közvetlen napsütéstől mentes helyen végezzük. Minden évszakban választhatunk csodálatos színezékeket a természet színpalettájáról, viszont ebben az esetben is hasonlóképpen járjunk el, mint a tápláléknövények gyűjtögetésekor, gondoljunk a vadállatokra.
A természet mindig kínál valamit
Csalán: a fiatal, friss hajtásai halványzöldre színeznek, timsóval viszont már sárgára fest.
Farkaskutyatej: festésre a növény egész föld feletti része alkalmas, teljes virágzásban gyűjtsük. Főzzük 1- 2 órán keresztül, míg erős sárga színű főzetet kapunk. Az átszűrt léhez timsót adunk. Ezután tesszük bele az alaposan kimosott, kifőzött textilt, majd lassú tűzön 2 órán keresztül melegítjük.
Aranyvessző: júliusban és augusztusban gyűjthető, csak frissen tudjuk felhasználni. Színezésre a teljes növény alkalmas, de tisztább színt kapunk, ha csupán a virágokat főzzük ki. Virágai timsóval sárgára, leveles szárral együtt zöldessárgára festik a gyapjút, vasgáliccal pácolva sötétzöldet ad.
Amerikai ecetfa: érett, bíborvörös termésével rózsaszínre, halvány barnára festhetünk.
Bodza: érett bogyóival a vásznakat kékre és violaszínre festhetjük. A sötét violaszín eléréséhez a teljesen érett bogyókat felöntjük vízzel, kevés vasgálicot és ecetet adunk hozzá, 2 napig áztatjuk, majd 1 órát főzzük. Az átszűrt lébe tesszük a timsóval pácolt gyapjút vagy pamutot. További 2 napig áztatjuk a lében, kicsavarjuk és végül öblítjük.
Dió: a levelek pácolás nélkül is tartós barna színeket adnak. Kérgével is barna színt festhetünk, kifőzött csonthéjával drappot. A zölden szedett diókopács is barna színt eredményez, beérett állapotban sötétbarnát, vasgáliccal feketét. Festhetünk együtt gyapjút diókopáccsal rétegezve. A víz lepje el az „építményt”. Lassú tűzön kevergetve főzzük.

Festő buzér: erős és tartós vöröses színt ad. A szeptemberben- októberben kiásott gyökeret hideg vízben megmossuk, enyhén meleg sütőben lassan kiszárítjuk, goromba lisztté őröljük. Ezt a port felöntjük vízzel és híg péppé keverjük, fél napig ázni hagyjuk. Vizet adunk hozzá és 10-15 percig lassú tűzön melegítjük. Szűrés után beletesszük a timsóval pácolt anyagot vagy fonalat és gyenge tűzön melegítjük még 20 percig, kicsavarjuk, és jól kiöblítjük. 100 g textilre ugyanannyi porított buzért számítunk.
Vöröshagyma: külső buroklevelei tartalmazzák a színanyagot; fényes sárga, sárgás barna, vöröses barna színt nyerhetünk általa a főzet töménységétől és a főzés időtartamától függően. A száraz hagymahéjat felöntjük vízzel, kb. 1 órán keresztül főzzük, leszűrjük és beletesszük a timsóval pácolt textilt. Néhány perces főzés után már sárga színt kapunk.