
Miért jó a mulcsozás?
A mulcsozás számos előnnyel jár, amelyek hozzájárulnak a kert egészségéhez és termékenységéhez. A mulcs segít csökkenteni a talajnedvesség kipárolgását, így kevesebb öntözésre van szükség, különösen a szárazabb időszakokban.
A mulcsréteg elnyomja a gyomok növekedését, akadályozza a gyommagvak kikelését így kevesebb időt kell gyomlálással tölteni. A mulcs segít nyáron mérsékelni a talaj hőmérsékletét, megvédve a növények gyökereit a szélsőséges hőmérsékletektől.
A szerves mulcsok, mint például a komposzt vagy a szalma lebomlásuk során tápanyagokkal gazdagítják a talajt és javítják annak szerkezetét.
Hogyan kell mulcsozni?
A mulcsozás egyszerű folyamat, de néhány fontos lépést be kell tartani a legjobb eredmény elérése érdekében. Gyomláljuk ki előbb a területet, és távolítsuk el a nagyobb köveket és törmelékeket a felszínéről. Válasszuk ki a megfelelő mulcsanyagot a növények és a talaj típusának megfelelően. Terítsük el a mulcsot egyenletesen a talaj felszínén, ügyelve arra, hogy ne takarjuk be a növények szárát vagy leveleit. A mulcsréteg vastagsága a mulcsanyag típusától és a növények igényeitől függ. Általában 5-10 cm vastagságú réteg ajánlott. Időnként ellenőrizzük a mulcsréteg vastagságát, és pótoljuk, amennyiben szükséges.
Milyen anyagokkal lehet mulcsozni?
Számos anyag alkalmas mulcsozásra, amelyek lehetnek szerves, vagy szervetlen eredetűek. Utóbbiakat inkább építőipari célokra lehet használni.
Szerves mulcsok például a komposzt, ami tápanyagban gazdag, ez jelentősen javítja a talaj szerkezetét. A szalma jól tartja a nedvességet, lassan bomlik le. A fűnyesedék tápanyagban gazdag, gyorsan bomlik. A fenyőkéreg savanyítja a talajt, ideális az enyhén savas talajkémhatást kedvelő növényekhez. A faaprítékok előnye, hogy lassan bomlik le, emiatt tartós mulcsréteget képez. Ősszel a lehullott lomb összegyűjtése és annak felhasználása is alkalmas lehet mulcsozásra, amennyiben nem tartalmaz beteg leveleket.
A mélymulcs
A mélymulcs egy speciális mulcsozási technika, amely során vastagabb mulcsréteget (15-30 cm) alkalmazunk.
Előnye, hogy csökkenti a gyomosodást, megőrzi a talaj nedvességtartalmát, javítja a talaj szerkezetét, szabályozza a talaj hőmérsékletét, tápanyagokkal gazdagítja a talajt, esztétikusabbá teszi a kertet. De hátrányai is vannak, minthogy néhány mulcsanyag (pl. fűnyesedék) penészedhet. A vastag mulcsrétegben elszaporodhatnak csigák, meztelen csigák. A nem megfelelő mulcs anyag használata, gátolhatja a talaj szellőzését.
Mulcs vagy komposzt?
A komposzt is jó irányba változtatja a talaj paramétereit. A két módszer közötti fő különbség, hogy az érett komposztot általában sekélyen, de beforgatjuk a talajba, míg a mulcs a talaj feszínén komposztálódik, bomlik le. A két módszer hibridje, amikor komposztot terítjük le a talajara, de azt nem forgatjuk bele, így is kifejti jó hatását.
Sokszor felmerülő kérdés, hogy a gyökérzöldségek hogyan termeszthetők talajlazítás nélkül. Kemény, tömörödött talajban ugyanis a gyökérzöldségek elágazókká, nehezen feldolgozhatókká válnak. A mélymulcsos módszert alkalmazva néhány év alatt egy olyan laza szerkezetű felső talajréteg alakul ki, hogy az lazítás, forgatás nélkül is alkalmas a gyökérzöldségeknek.