Ám e pozitív haszon eléréséhez el kell kerülnünk az anyanevelés minden buktatóját, egyébként a nevelt anyák fogják kárát szenvedni vétett hibáinknak, így végső soron eredeti céljaink érvényesítése sérül. Mesterséges termékenyítéshez nevelt anyák esetén – ha lehet – mindez fokozottan igaz, hiszen hibátlan fizikális állapotú anyák nevelése híján ez irányú törekvéseink jelentős része veszhet kárba.
Anyabankolás
Az előzőekben leírt módszer idő-, munka-, anyag- és helyigénye jelentős. Ebből kifolyólag kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor nem áll módunkban vagy nem célravezető ezek alapján dolgozni. Ebben az esetben
Ha a család eredeti anyja nem fér hozzá ezekhez a zárkákhoz, a család népe nyugodt viselkedésű marad, sőt táplálják is őket a zárkán keresztül. Viszont bármilyen célból bankolunk is anyákat, ne helyezzünk az anyabankoló keretbe egyszerre párzott és párzatlan anyákat, mivel ez felborítja a család rendjét. Külön-külön a párzott és párzatlan anyák sikerrel bankolhatók.
Véleményem azonban az, hogy az anyabankban tárolt anyák gondozása nem érhet fel azzal a gondossággal, amit az adott anya a saját családjában, a dolgozóméhekkel közvetlenül érintkezve kaphat, továbbá úgy vélem, hogy a bankolt anyák későbbi elfogadtatása csak egy újabb hibaforrást von magával az inszeminációs folyamatban. Ebből kifolyólag a kezdeti gyakorláson kívüli alkalmazásán túl nem javaslom a módszert.
Az anya kora
A szakirodalomban és a szakmai gyakorlatban egyaránt eltérő ajánlásokkal találkozhatunk az anya inszeminációkori ideális életkorát illetően. A különböző források alapján kijelenthető, hogy az anya nem egy adott napon, hanem inkább egy napokig tartó időszak során áll készen fiziológiailag a mesterséges termékenyítésre. Ez az időszak ötnapos koruktól 12 napos korukig tart. Ha belegondolunk, ez nagyjából megegyezik azzal, amit az anya természetes párzásának optimális korával kapcsolatban tanultunk. Magam – kerülve a két végletet – tavasszal 9-10 naposan, nyár végén pedig 10-11 naposan igyekszem elvégezni a műveletet.
Felhívnám a figyelmet, hogy természetes párzás során az anyák tavasszal korábban párzanak, mint nyár végén, így tavasztól nyár végéig egy folyamatos időbeli eltolódást tapasztalhatunk az anya kelése és nászrepülése között. Megfontolandó, hogy ezt az eltolódást bizonyos mértékben az inszeminátor is kövesse munkavégzése során.
Az anya előzetes altatása
Az inszeminált anyák szabadon párzott társaikhoz képest jellemzően jóval később kezdenek petézni, ha azonban az inszeminációt megelőző, illetve követő 24 órán belül ötperces szén-dioxidos altatásnak tesszük ki őket, akkor ez a gond megszűnik. Ennek pontos okában még nem lehetünk biztosak, de valószínűleg az anya szárnymozgató izmaiban keletkező szén-dioxid nászrepüléskori termelődéséhez van köze, illetve ahhoz, hogy a továbbiakban az emlékezetkiesés miatt az anya nem feltétlenül érezheti magát párzatlannak.
Tapasztalatból merem kijelenteni, hogy ez az extra altatás történhet akár az inszemináció napján is, legalább 6 óra eltéréssel az inszemináció alatti altatáshoz képest.
