Ha sok anyát kell kifognunk, vagy más okból tart hosszú ideig az anyakifogás, a már zárkázott anyákat helyezzük vissza családjaikba, nehogy lehűljenek vagy feleslegesen stresszeljük őket, majd az összes anya kifogása után gyűjtsük őket össze az erre a célra választott tárolóban az altatáshoz.
Tudvalevő, hogy a szén-dioxid az oxigénnél nehezebb gáz, ezért a tároló alján fog összegyűlni, a túlnyomást tehát a tároló tetejénél tudjuk szivárogtatni. Ha zacskóban gyűjtöttük össze a méheket, a zacskó száját kissé emeljük meg, de választhatunk egy viszonylag szűkebb szájú üveg- vagy műanyag edényt is, amelyet felülről egy ronggyal fedünk.
Az anya egyébként csak néhány percig tartózkodik teljesen öntudatlan állapotban (5. kép), a tárolóból történő kivétele után lassan és fokozatosan kezd magához térni.
Fontos, hogy a tároló átlátszó legyen. Ilyen módon látjuk, mikor válnak mozgásképtelenné az anyák, és mikortól kell mérnünk a narkózisra szánt teljes öt percet. Az öt perc elteltével ne várjuk meg, amíg az anyák felébrednek – alvó állapotban, zárkástól helyezzük őket vissza kaptárjaikba. Legközelebb másnap, az inszemináció napján lesz ismét szükségünk rájuk.

Összegzés
Az inszeminációs előkészületek menetrendje egy szigorúan követendő munkarend. Ezen belül az anyanevelés az, amelynek folyamata a legtöbb méhész számára ismerős lehet. Ezt a folyamatot kell jól időzítve elhelyeznünk a mesterséges termékenyítés munkarendjének tervezésében.
Hangsúlyozandó, hogy az anyák megfelelő korával kapcsolatban különböző elfogadott nézetek és eljárásrendek alakultak ki, de mivel a különböző gyakorlatokat nemzetközileg elismert szakemberek sikerrel alkalmazzák, valószínűsíthető, hogy ugyanúgy, mint az anyák természetes párzása tekintetében, a megfelelő koruk inkább egy néhány napos időszaknak tekintendő, mintsem egy adott pillanatnak.
Az inszeminációs előkészületi munkák tehát a hereneveléssel kezdődnek, amihez megfelelő időpontban csatlakozik az anyanevelés folyamata. Ez az általam javasolt időrend alapján azt jelenti, hogy ha az első nap a herekeret petéztetését jelöli az apacsaládban, akkor a tenyészanyát a 20. napon kell petéztetni, ebből eredően pedig az álcázás napja a 24. nap lesz. Az így nevelt bölcsőket a 35. napon osztjuk szét a kölyökcsaládjaikba, a 36. napon kelnek, a kikelt anyák a 45. napon kapják az első szén-dioxidos altatást, és a 46. napon, 10 napos korukban inszemináljuk őket.
Ahhoz azonban, hogy az inszeminációt elvégezhessük, jól kell ismernünk az annak elvégzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat. Ezt a témakört a következő lapszámban tárgyaljuk majd.
Gazsó Imre,
Jánossomorja
A sorozat korábbi részeit itt olvashatja:
- A méhtenyésztés egyik eszköze: méhanyák mesterséges termékenyítése
- Méhanyák mesterséges termékenyítése
- Méhanyák mesterséges termékenyítése II: Időzített herenevelés
- Méhanyák mesterséges termékenyítése IV.: Időzített herenevelés II.
- Méhanyák mesterséges termékenyítése V.: Időzített anyanevelés
- Méhanyák mesterséges termékenyítése VI. – Időzített anyanevelés 2.