A klímaváltozásnak összetett hatásai vannak az időjárásra és a növények fejlődésére. Enyhébbek a teleink, ami koraibb kihajtást eredményez, viszont a késő tavaszi fagyok gyakorisága nagyobb lett. A szőlő 4-5 leveles stádiumban a legérzékenyebb a hidegre, mert vízzel telítettek a zsenge növényi szövetek. A Kerti Kalendárium áprilisi számában dr. Németh Krisztina adott tanácsokat a fagyhatást mérséklő metszéshez.

Kétmenetes metszés

Érdemes azt is figyelembe vennünk, hogy a szőlőn mindig a fölső helyzetű rügyek fakadnak ki először, ezért kockázatosabb rövid csapos metszést választani. Ha ugyanis egy vagy két rügyes csapokat hagyunk, azokon egyszerre fakadnak ki a rügyek és egyforma fejlettségi állapotban éri őket a hideg.

Ezt úgy tudjuk kivédeni, hogy két menetben metszünk. Először télen avatkozunk be, és félszálvesszőket, azaz 7-8 rügyes vesszőket hagyunk meg. Azokból aztán a fakadás után válogatunk, amikor a fölső rügyekből már 2-3 leveles hajtások fejlődtek.

Akkor remélhetőleg nagyobb biztonságban lesznek a belőlük fejlődő, végleges terhelésként beállított hajtások.

Szálvesszős metszésnél, ami az ernyő, a Guyot- vagy a Sylvoz-művelés jellemző metszésmódja, kisebb a fagykár kockázata, ugyanis nem egyforma fejlettségű hajtásokat ér a lehűlés. Érdemes két szálvesszőt hagyni ezeken a műveléseken és a kockázatos időszak letelte után állítani be a végleges rügyszámot.

A késleltetett metszés nem befolyásolja lényegesen a hozamot, ha legkésőbb 2-3 leveles állapotban végezzük. Ennél későbbi beavatkozás viszont már a termés számottevő csökkenésével jár.

A fagykár mérséklésére alkalmasak a várható hideg előtt, illetve után kijuttatott biostimulátorok. A hideg után várjuk még egy napot a kezeléssel, mert a stresszelt növény nem képes hasznosítani a hatóanyagokat. Elsősorban a növényi aminosavakat tartalmazó (például Megafol, Terra-Sorb Foliar, Dell Agro Plus) termékek alkalmasak a stresszkezelésre, illetve a tengerialga-kivonatot (például RhizoMagic, Foralg BMo) tartalmazó termékek.