Idősebb kijáró méhek gyűjtik. Szipókájuk, rágóik és első pár lábuk segítségével szedik össze, közben enzimeket adnak hozzá. Tehát már gyűjtéskor elkezdődnek a balzsamban azok a vegyi átalakulási folyamatok, amelyek majd a kaptárban fejeződnek be.

Gyakran megfigyelhető, hogy két-három dolgozó hosszú perceken keresztül igyekszik a ragadó, nyúlós propoliszt a kosárkából kiszedni. A propoliszt átvevő méhek is enzimeket adnak hozzá, közben szájnyílásukban rágják, formálják, hogy számukra megfelelő összetételű és állagú legyen. Ez idő alatt folytatódnak az enzimekkel való vegyi átalakulási folyamatok, amelyek hatására a balzsam flavonoidokra, cukrokra és egyéb anyagokra bomlik. Amikor a folyamat befejeződik, akkortól nevezhetjük propolisznak a balzsamot.

A propolisz forrása: A propolisz alapanyagául szolgáló balzsamot a méhek a legkülönbözőbb növények rügyeiről gyűjtik. Legnagyobb mennyiségben a fásszárúak, mint például fűz, tölgy, nyár, nyír, éger, vadgesztenye, fenyőfélék adják. Gyűjtéséhez legalább 20 Celsius-fok külső hőmérséklet szükséges. A nap hidegebb időszakaiban a fák rügyeinek balzsamrétege sűrű, kemény, a méhek számára nehézkes lenne az összegyűjtése. Színe nagyon változatos, a világossárgától a zöldes és vöröses árnyalaton keresztül a sötétbarnáig terjed.

A propolisz felhasználása a kaptárban: A kaptár belső klímája minden paraméterében (hőmérséklet, páratartalom, levegőjének összetétele) jócskán eltér a környezetében mért értékektől az év nagyobb részében. Mérések szerint a kaptárak belső klímája kedvez a kórokozók szaporodásának. A méhek, felismerve a propolisz kórokozók szaporodását gátló hatását, a kaptár teljes belső felületét bevonják vele. Vékony propoliszréteget kap a kaptár belső fala, a keretlécek és a lépek is. Jól ismerjük a méhészeti szakkifejezések között a „méhjárat” fogalmat.

A nagyobb réseket, hézagokat viasszal tömítik el, a kisebb lyukakat, repedéseket propolisszal. Főleg az őszi időszakban figyelhető meg, hogy ha túl nagynak találják a kijárónyílást, propoliszépítménnyel szűkítik le. A huzatot, a felesleges légréseket szintén propolisszal igyekeznek megszüntetni. A kaptárba beérkezett propoliszt azonnal elhelyezik a kívánt helyre. Az erősen propoliszozó családok gyakran olyan bőséges mennyiségben halmozzák fel, hogy az már a családkezelést is nehezíti. A kaptárba bejutott és ott elpusztult kártevőket, például egereket is propoliszréteggel vonják be, így testük nem indul bomlásnak.