A természetes vizeinket érő szennyezések közül egyre nagyobb figyelmet kapnak a láthatatlan, de annál alattomosabb hatásokkal bíró gyógyszermaradványok. Friss kutatások szerint a nyugtatószerek, antidepresszánsok és más, az emberi szervezet számára készült gyógyszerek olyan koncentrációban vannak jelen az édesvizekben, hogy azok már mérhetően befolyásolják a vízi élővilág viselkedését. lazacok
A kutatás főbb eredményei lazacok
A Stockholmi Egyetem és norvég kutatóintézetek közös munkájában fiatal lazacokat vizsgáltak, amelyek clobazam tartalmú vízben fejlődtek. Az eredmények szerint ezek a halak hajlamosabbá váltak a kockázatvállaló magatartásra: gyorsabban indultak vándorútra a tenger felé, és bátrabban próbálták megkerülni a folyókra épített mesterséges akadályokat, például vízierőművi duzzasztógátakat.
Bár ez első ránézésre előnynek tűnhet – hiszen több példány érte el sikeresen a tengert –, a kutatók hangsúlyozzák, hogy az ilyen viselkedésformák a természetes környezetben komoly veszélyekkel járnak.
A clobazam a benzodiazepinek családjába tartozik, amelyeket széles körben alkalmaznak az emberi orvoslásban szorongás és epilepszia kezelésére.
Ezek a szerek vizelettel, majd a szennyvízcsatornákon keresztül jutnak el a természetes vizekbe. Mivel a hagyományos szennyvíztisztítók nem képesek hatékonyan lebontani ezeket a vegyületeket, a gyógyszermaradványok nagy része változatlan formában kerül a folyókba, tavakba.
Magyar vizek: vajon mi a helyzet?
A hazai kutatások szerint a magyarországi vizekben is kimutathatók különféle gyógyszermaradványok. A Nemzeti Népegészségügyi Központ és több egyetem – például a Pécsi Tudományegyetem – kutatásai már évekkel ezelőtt jelezték, hogy az antidepresszánsok, fájdalomcsillapítók, fogamzásgátlók és antibiotikumok jelen vannak a Duna, a Tisza és más vízfolyások vizében.
forrás: pxhere.com
A hazai halfajokra gyakorolt hatásokról egyelőre kevés konkrét adat áll rendelkezésre, de laboratóriumi kísérletek szerint a halak anyagcseréje, szaporodása és táplálékfelvétele is érzékenyen reagálhat ezekre az anyagokra. A hazai kutatók szerint a süllő, ponty és keszegfajok is potenciálisan veszélyeztetettek.
Mit tehetünk?
A megoldás elsősorban a megelőzésben keresendő. Szakértők szerint elengedhetetlen, hogy a gyógyszereket környezetbarát módon fejlesszék ki, és azok bomlástermékei ne legyenek toxikusak az élővilágra.
Emellett elengedhetetlen a szennyvíztisztító rendszerek fejlesztése, különösen a mikroszennyező anyagok eltávolítására alkalmas technológiák bevezetése.
Magyarországon több projekt is indult ezen a téren. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Debreceni Egyetem kutatói például innovatív szűrési módszereket fejlesztenek, amelyek képesek lehetnek kiszűrni a gyógyszermaradványokat a vízből. Ugyanakkor ezek a megoldások egyelőre kísérleti stádiumban vannak, a gyakorlatban történő széles körű alkalmazásuk még várat magára.
A lazacok példája jól mutatja, hogy az emberi társadalom látszólag ártalmatlan melléktermékei – mint a gyógyszerek – milyen messzemenő hatással lehetnek a természetes ökoszisztémákra. Bár Magyarországon más halfajokat fenyegethet a szennyezés, a tanulságok közösek:
A természet csendes visszajelzéseiből tanulni még nem késő – de a cselekvés nem várathat magára.
Ajánljuk még:
