Az értékesíthetetlen burgonya arányát 20-30, de voltak olyan termelők, ahol a tavalyi évben esetlegesen 60-70 százalékát is érintette a drótférgek károsítása. Termelésben ez óriási kiesés, és ez csak egy terület. Ezen kívül 2026-tól nem lesz forgalomban a Sencor, ami több mint három évtizede a burgonya gyomirtásának alappillére. Amikor az Európai Bizottság, a döntéshozók javaslattal éltek, felmerült a kérdés, ha ezt a szert kivonják, akkor ajánljanak helyette más alternatív készítményt. Ugyanezt a metribuzin hatóanyagot említette mindenki. Mert nincs ennél jobb, olyan, ami használható lenne. A következő kihívás az időjárás változás, aminek megtapasztaltuk a szélsőségeit, már az idei évben.
– hangsúlyozta az elnök, hogy ezek a változások nagyban megnehezítik a burgonyatermelést, és nem tudni, hogy a szezonban mire kell még számítani. Látható, hogy nagy mennyiségű csapadék tud leesni nagyon rövid idő alatt, ami az összefolyásoknál komoly problémát okoz. Másik gond, hogy nagyon magas az UV-sugárzás, amit a burgonya nagyon nem szeret. Mindez pedig gyakorta nagy forrósággal, és szárazsággal párosul. Volt már arra példa, hogy tenyészidőszakban több héten, hónapon keresztül nem esett eső. Látható, hogy egyre jobban száradnak ki a talajok, a szokásos téli csapadék elmarad és a termőföld nem töltődik fel. Ez tovább nehezíti a burgonyatermelést. Ezt próbálja lekövetni a nemesítés, hogy olyan fajtákat állítson elő, melyek ezeket a szélsőséges időjárásokat jól tolerálják. A fagytűrést még nem tudják belevinni, így a burgonya egyelőre fagyérzékeny marad.
Viszont a kiválasztott fajtajelöltek, nem annyira szép felszínűek, olyan szép alakú gumókat képeznek, mint a hagyományosak. Pedig a vevőknek jelen pillanatban az tetszik, ami szinte olyan, mintha egy gép gyártotta volna. A legfrissebb kutatások szerint a fogyasztók még szemre vásárolnak.
Közben megváltoztak a vásárlói, fogyasztói szokások is azért szükségeltetnek a feldolgozott vagy előfeldolgozott termékeket. Sok évbe telik, mire Magyarországon is végbemegy ez a változás, ami Nyugat-Európában már folyamatban van. Magyarországon még mindig, szép fényes héjú burgonyát keresik. Erre is van megoldás. Szükség van egy olyan fajta edukációra a fogyasztók felé, ahol ezt meg lehet változtatni, vagyis nem a szépsége az igazi értéke a burgonyának, hanem meghámozva vagy megsütve, a beltartalma.
„Jelen pillanatban hazánkban az a fajta feldolgozóipar, ami a klasszikus nyugat-európai volumenű, valóban hiányzik, ezek általában speciális fajtákat dolgoznak fel, lehetőség szerint legalább 11 és fél hónapon keresztül. Abban a fél hónapban karbantartják a gyárat, majd folytatódik a feldolgozás”- hívta fel a figyelmet Kecskés Gábor, hogy ehhez nincs meg a szükséges feltételrendszer,
Nem maradhat ki egy hét sem, mert akkor a fejlődés megszakad, a gumó minősége gyengébb lesz, és erre nincs még felkészülve a magyar gazdatársadalom egy része. Ugyanakkor üzemi méretben több termelő is meg tudja csinálni olyan minőségben, amire szükség van, ott az az elvárás, hogy a beszállított minőség legalább 90 vagy 95%-ban első osztályú legyen.
A szakember véleménye szerint nem lenne gond, de ahhoz újra kell nevelni a szakembergárdát, fejleszteni azt a fajta tudást, transzfert, edukációt, ami ahhoz kell, hogy olyan minőségben tudjunk előállítani nyersanyagot, ami a nyugat-európaival versenyképes.
„A mostani eseményen résztvevők is láthatták, hogy valós idejű piackutatásokat osztottunk meg, nem is egyet, valójában három piackutató mondta el önállóan a saját véleményét, külön adatsorokon keresztül bemutatva. Azt biztosan tudom, hogy ettől pontosabb és fontosabb visszajelzés nem létezik. Ismertették, mi az, ami burgonyából érdekli a vásárlókat, mindezt korosztályi bontásban, s azt is, mit mutatott egy 3 évvel ezelőtti mérés, s ahhoz képest napjainkra mi változott”- hangsúlyozta Kecskés Gábor.
