A fügefa több vadon élő állatot képes táplálni, mint bármely más gyümölcsfa. Több mint 1200 faj eszik fügét, köztük a világ madarainak tizede, majdnem minden ismert gyümölcsdenevér és több tucat főemlős. Elképesztő vonzerővel bír az állatok számára. És azok az állatok, amelyek megeszik a füge gyümölcsét, segítenek a magok terjesztésében. Sőt valószínűleg más fajok magjainak elpottyantásával, tovább gazdagítják az ökoszisztémát.

És az sem elhanyagolható, hogy a fügefa lombkoronája árnyékot ad, és nedvességet tart vissza, ezekkel pedig egy kellemesebb mikroklímát teremt a talajszinten. Ez az árnyékos, hűvös és párás környezet ideális a talaj alatti élőlények, és más, kevésbé ellenálló növényfaj számára, hogy megtelepedjenek. Nem utolsó sorban a városi hőszigethatást is eredményesen lehet vele csökkenteni. A fügefa akár 100 évig is élhet, és akár 15 méter magasra is megnőhet -bár jellemzőbb a 2-9 méteres magasság-, és viszonylag szárazságtűrő, így értékes növény a klímaváltozás miatt csapadékhiánnyal küzdő régiókban.

Sőt, mivel a füge termesztése nem igényel különösebben peszticideket, könnyen és eredményesen termeszthető biogazdaságokban is. Hosszú betakarítási ideje és kedveltsége szintén ösztönző hatású.

A hamu hátán is megél

Az eddigi leglenyűgözőbb eset, amikor a füge helyreállította az ökoszisztémát az indonéz szigetvilágban található Krakatau vulkán 1883-as kitöréséhez kapcsolódik, amelyet az emberiség történetének egyik legszörnyűbb természeti katasztrófájaként tartanak számon. Az augusztus 27-i kitörés az anyasziget kétharmadát elpusztította és öt köbkilométernyi vulkáni törmeléket és hamut juttatott a légkörbe.

A következtében kialakuló szökőár pedig többszáz szigetben tett kárt. Az egy évvel később Krakataura látogató francia tudósok még csak csupasz fügefákat láttak, életnek semmiféle nyomát sem találták, mindent vastag hamutakaró fedett. Azonban hamarosan több fügefaj is megtelepedett ott, magvaikat vélhetően madarak és denevérek szállították oda. A termő fák pedig még több állatot vonzottak, mígnem a szigetecske újra benépesedett.

Pirítva kávépótló

A füge pompás csemege frissen, nyersen fogyasztva, de süthetjük és készíthetünk belőle lekvárt is. A cukor elterjedése előtt a füge számított az egyik legfontosabb édesítőszernek, egyrészt az aszalt fügét apróra vágva a tésztákhoz adták, másrészt friss fügéből szirupot készítettek. Manapság is népszerű alternatívája a cukornak. De akár „kávét” is készíthetünk belőle.

Fügekávé: az egyenletesen kicsi darabokra vágott aszalt fügéből pirítás és darálás után kellemes ízű, édesítést nem igénylő, kávészerű ital főzhető, ami melegen, hidegen egyaránt fogyasztható.

Levele különleges fűszer

Levelét állatok takarmányozására is használják, de vétek lenne ennyinél leragadni, mivel számunkra is tartogat meglepetéseket. A fügefa sokáig titkolta, hogy észbontó illatok és ízek laknak karéjos levelében, kókuszos-vaníliás-mogyorós illata csak hő hatására furakodik elő. Használhatjuk ízesítésre hasonlóképpen, mint egy babérlevelet, gyümölcsök alá tehetjük sütőpapír helyett és csomagolni is lehet bele. És készíthetünk belőle fűszert, hogy bármikor élvezhessük különleges zamatát.

Szárított fügelevél: szedjünk néhány egészséges, zsengébb levelet, de csak óvatosan, mert amikor a levelet letépjük, fehér nedv csorog ki a törés mentén. Ez a folyadék irritálhatja és fényérzékennyé teheti a bőrt, ezért jobb kesztyűvel védeni a kezeinket. De az is nagyszerű ötlet, ha ollóval vágjuk le a levéllemezt a nyélről. Egyébként nem kell félni tőle, ez a nedv hő hatására lebomlik.

A leveleket rendezzük el egy nagy sütőlapon egy rétegben, szellősen, hogy ne fedjék egymást. Aztán toljuk be 100-150°C-ra előmelegített sütőbe, és szárítsuk meg a leveleket. Miután kihűltek, válasszuk le a szárakat a levelekről (ha korábban meghagytuk), és csomagoljuk el légmentesen záródó üvegbe. Készíthetünk belőle teát, áztathatjuk szirupba, belefőzhetjük levesekbe, ragukba, ízesíthetünk vele lekvárt, pudingot, fagylaltot, stb.

A bennük található flavonoidok és polifenolok erős antioxidánsok, amelyek segíthetnek a gyulladások csökkentésében és a sejtek védelmében. Azonban alkalmazása, fogyasztása óvatosságot igényel, mert vércukorszint csökkentő hatása problémás lehet, illetve egyes embereknél allergiás reakciókat válthat ki.

Az ökológusok kulcsfontosságú fajnak tekintik a fügét, amely képes lehet még a súlyosan sérült területek helyreállítására is, valamint aszályos térségekben élelmet ad, segítheti az esőerdők regenerálódását, védhet az áradások ellen. Igazán sokoldalú segítője a Földnek és az emberiségnek is, eltűnése beláthatatlan katasztrófa lenne. De ne is gondoljunk erre az eshetőségre, inkább ültessünk néhány fügefát. Valószínűleg nálunk is egyre nagyobb jelentőségre tesz majd szert.

Az avokádó két arca – szuperélelmiszer vagy zöld arany?

4 szuperélelmiszer, amely támogatja a természetes hajnövekedést