0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 24.

Legelőtől a tojástermelésig: egymásra épülnek a tevékenységek

A Szendrői Gazdaság Kft. Borsodban működik. A cégcsoport 1500 hektáron gazdálkodik, amellett meghatározó az állattenyésztése is, juhtartásban és tojástermelésben egyaránt a jegyzettek közzé tartoznak.
Akkoriban két baromfi dívott, a lochman és a hyline. A fajtakérdésben aztán a szendreiek a tetránra voksoltak, annak a legutóbbi és legkorszerűbb hibridjét, a Bábolna Tetra SL LL-t (longlife) választották.

Ennek a fajtatulajdonosa azt ígérte, hogy amit a világ vezető baromfihibridjei tudnak, arra ez is képes. A megállapítás egyaránt érvényes a termelés mennyiségére, színvonalára, az állat ellenálló képességére. Ezek az ígéretek a gyakorlatban igaznak bizonyultak, és dr. Harcsa Attila mostanában már arra biztatja őket, nemesítsenek tovább, mert ez a baromfi mindenben tökéletes. Ez a hibrid képes másfél évig egyfolytában kimagasló szinten termelni. Inkább az volna a gazda és főként a nemesítő érdeke, hogy csak 1 évig termeljen a tojó magas szinten, aztán pedig cseréljék le. Ez azért sem mehet így, mert a tojótyúkok világpiacán óriási a verseny, a nemesítéssel nem lehet leállni és nem lehet más irányú fejlesztésekbe fogni.

Egy év után eladják a tojókat

A termelés folyamata a Szendrői Gazdaság Kft.-ben azzal indul, hogy a bábolnaiaktól, Uraiújfaluból napos csirkét szállítanak a borsodi nevelőtelepekre. Ezek darabonként 350 forintba kerülnek, és mivel a tojók évente kb. 320-at tojnak, ez annyit tesz, hogy a napos baromfi közel 1 forinttal járul hozzá a tartás költségeihez. A jércéket 120 napos korig nevelik, annak a bekerülési költsége állatonként 1000-1200 forint, így a felnevelés teljes önköltsége jércénként 1500-1600 forint körül alakul. A tojástermelés a tyúkok 80 hetes koráig tart, szándékuk szerint 1 évig tojatják az állatokat. Ez alatt egy tojótyúk, 6 dekagrammos tojásátlaggal számolva, 18-19 kilogramm étkezési tojást termel.

Egész évben naponta 350 ezer forint az árbevétel
Egész évben naponta 350 ezer forint az árbevétel
A letojt tyúkok ára eltérő módon alakul. Ha a vágóhídra adják el, akkor kilónként 90-100 forintot kapnak érte, ha pedig kistermelőknek további tojatási célból értékesítik – Szendrőn ez a gyakorlat –, akkor 400 forintért adnak egy tojót.

Minden tojáshoz, ad libitum (étvágy szerinti) etetés esetén 12-15 dekagramm takarmány szükséges. Ez 10 millió tojásnál, ha 1 grammal jobb vagy rosszabb, akkor 15-45 tonna takarmány felhasználási különbség lép fel, és 1 kilogramm táp önköltsége 175 forint. Már ezen az egyszerű technológiai elemen sokat lehet spórolni, vagy rossz esetben az eredményt elherdálni.

Saját termelésű takarmány

A Bábolna Tetra SL LL kitűnő tojóhibrid, ezt az adatok is híven bizonyítják. A tojástermelési ciklus elején a produkció rögtön az átlag 90 százaléka fölé ugrik, és gyorsan eléri a 96-97 százalékos szintet is. Ezt a tojótyúk nagyon sokáig megtartja, míg a kivágáskor elkezd enyhén mérséklődni. Jellemző továbbá, hogy a termelési ciklus legelején, az első hónapban mindig keletkezik S-s, tehát kisméretű tojás, majd később ennek az aránya az összes termelésen belül visszaesik 10 százalék alá. Ugyanakkor folyamatosan növekszik a M-s, tehát közepes méretű tojások aránya, hozzátéve, hogy a tojásméretet erősen befolyásolja a takarmányozás minősége. Termelőként azt szeretik, ha a tojások 60 százaléka az M-s kategóriába, 30 százaléka pedig az L-s csoportba tartozik, és csupán 10 százaléka lesz kisméretű tojás.

A tojó baromfi takarmányozása egyedülálló a Szendrői Gazdaság Kft.-ben. Saját termelésből származik náluk a gabona, de az összes többi tápba való is, közte a maguk termelte szójabab. Foglalkoznak még napraforgó és cirok termelésével, mindkettőt felhasználják a tápgyártásban.
napraforgó
Illusztráció
Fotó: mmg archív

A szóját a Szentistváni Mg Zrt.-ben dolgozzák fel a számukra, onnan full fat szóját kapnak vissza, ez a kooperáció évek óta kiválóan működik. A cirkot 6 éve kezdték el termeszteni, a Tranzitker Kft.-vel tartanak fenn gyümölcsöző kapcsolatot. A szójához a KITE Zrt. fajtái közül választanak számukra kedvezőt. A cirokkal azért szeretnek foglalkozni, mert annak a fehérjetartalma eléri a 11 százalékot, a kukorica 6-7 százalékos arányával szemben. A cirok a környékbeli 11-12 aranykoronás földeken stabilan ad 6-7 tonnát, ugyanannyit, mint a kukorica, de a beltartalma majdnem kétszer jobb. Az sem elhanyagolható, hogy a ciroktermelésnél a vadkár abszolút elenyésző, a vagyonbiztonsága pedig sokszorosa a kukoricáénak. A saját takarmányigényüknél valamennyivel többet termelnek az alapanyagokból, így évente 400-500 tonna baromfitápot is tudnak értékesíteni. A napraforgót a KITE Zrt. sajóbábonyi feldolgozójának adják el, és a darát ugyanakkor vásárolják vissza. Mivel ez közel van hozzájuk, a szállítás traktorvontatással is megoldható, így olcsóbb.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság