0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 24.

Legelőtől a tojástermelésig: egymásra épülnek a tevékenységek

A Szendrői Gazdaság Kft. Borsodban működik. A cégcsoport 1500 hektáron gazdálkodik, amellett meghatározó az állattenyésztése is, juhtartásban és tojástermelésben egyaránt a jegyzettek közzé tartoznak.

Visszapártoltak a vevők

A piac nem felejtette el a régi sikereket, és az újraindulás után a régi vevők visszapártoltak hozzájuk. Mind többen keresik a tojójércéiket, akadnak, akik csak pár 10 darabot, mások pár 100-at, néhányan pedig több ezret is vásárolnak tőlük. Újabb vevőként jelentek meg a tojás- és a jércepiacon a helyi önkormányzatok, ők a Start-munkaprogram keretében tartanak tojótyúkokat. Ma már nemcsak jércét vásárolnak, hanem tápot is vesznek a Szendrői Gazda Kft.-től. Ez a cég a Tetrának is nevel tenyészállatokat. A napos csibét onnan vásárolják, aztán felnevelik, majd értékesítik a kész jércéket. Szendrőn évente 100 000 jércét nevelnek fel két turnusban, amiből 300 000 marad vissza a tojástermelésre. Az árbevételen belül a nagyobb arány a jérce eladásból származik, és a Tetrának bérnevelésben még 300 000 tojójércét állítanak elő.

A megtermelt tojás értékesítésében a Lajosmizsei PLG Kft.-vel dolgoznak együtt, itt a nagyobb magyar tojástermelők fogtak össze és hoztak létre egy tojáscsomagoló és kiszállító üzemet. A kft. ebbe a vállalkozásba a Tetra révén került bele. A tojásokat 30-as műanyag göngyölegben, válogatás nélkül, pecsételetlenül adják el átlagosan 60 forintért. Ehhez jön még költségként a csomagolás és a kiszállítás a kiskereskedőkhöz.

A tojás értékesítésében új vonalnak számítanak a helyi és környékbeli cukrászdák. Ezen kívül néhány jérce-viszonteladójuk tojást is árusít, ez is növeli a piaci keresletet.

Az ágazat értékelésénél dr. Harcsa Attiláék elsősorban arra törekszenek, hogy a tojás előállítását hozzák ki nullára (most is nyereséges, az igazi eredmény a jércenevelésnél képződik).

A Szendrői Gazda Kft. baromfiágazatában összesen hét ember dolgozik. Rajtuk kívül még egy ötfős csapat a kézimunka-­igényes feladatoknál besegít a jércenevelőknek. Erős karokat kíván a napos telepítés, az áttelepítés, a jércerakodás, amikor itt nincs szükség az ötfős csapatra, akkor az erdőművelésben találnak számukra elfoglaltságot. Amikor pedig még több munkáskézre van szükség, akkor az ötfős csapat hozzátartozói, a feleségek, a nagyobb gyerekek is beszállnak a munkába.

S, M, L - gépi tojásválogatás, méret alapján
S, M, L – gépi tojásválogatás, méret alapján

A tojástermelésben a legutóbbi időszakban egy újabb fejlesztést valósítottak meg. Mivel a HORECA-szektor nagyon igényes a higiéniára és szinte steril tojást igényel, munkába állítottak egy ózongenerátort, ami abszolút megbízhatóan üzemel. Mára maradéktalanul megvalósították, amit akkor elképzeltek, amikor a baromfiágazat újbóli beindítása mellett döntöttek Szendrőn. A lehetőségeket náluk is behatárolja a rendelkezésre álló épületek száma és a tojófelület nagysága. Úgy vélik, mostanra sikerült optimális viszonyokat kialakítani a tojótyúk felnevelésében és tartásában. Nem egyből ugrottak bele, a fokozatos fejlődés hívei, így jutottak el az évenként 100 000 jérce előállításához.

A jövőjükre is odafigyelnek, a piac követelményeinek mindenáron meg akarnak felelni. Kész terveket dolgoznak ki arra az esetre, hogy ha a ketreces tojás piros lámpát kapna a kereskedelemben.

Egy tésztaüzemet akarnak létrehozni, amire benyújtották a pályázatot, másik lehetőségük, hogy beszállítókként nagyobb arányban forduljanak a vendéglátóipar felé, akár a közeli Szlovákiában is. Ez azért lehet megoldás és kiút, mert a vendéglátást nem érdekli, milyen tartásból származik a tojás, oda nyugodtan mehet a ketreces is.

Szendrőn a bizonytalanságok ellenére is sikertörténet a tojás. Ebben alapvetően közrejátszott mindaz, amit dr. Harcsa Attila szakmai krédójaként fogalmazott meg. Úgy véli, ha valakinek eddig voltak tervei, tisztában volt azzal, mit akar tenni, akkor ehhez szinte korlátlan beruházási forrásokat lehetett hozzárendelni. Épületeket építeni, technológiát megvásárolni 50-60 százalékos állami támogatásokkal, és erre még ma is adottak a lehetőségek. Ők ezzel éltek, is és úgy látják, hogy őnáluknál kevesebben tudnak olcsóbban étkezési tojást és tojótyúkot előállítani. Saját földön termett takarmányból, saját keverőben készítik a baromfitápot, és saját jércét nevelnek.

Újabban napelemeket telepítettek az istállók tetejére, ezek 200 kilowattra képesek. Azon kívül megépítettek két 500 kilowattos napelemtelepet, ennek a termelését értékesítik. Ez besegít a finanszírozásba, bár egyelőre az így nyert villamos energia tárolása nehézkes, nekik azonban szükségük van akkor is áramra, amikor nem süt a nap. A baromfis beruházás kapcsán elnyert támogatások összege meghaladja az 1 milliárd forintot, és a megtérülés ideje, saját erőre vetítve, alig haladja meg az 5 évet.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság