0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 24.

Legelőtől a tojástermelésig: egymásra épülnek a tevékenységek

A Szendrői Gazdaság Kft. Borsodban működik. A cégcsoport 1500 hektáron gazdálkodik, amellett meghatározó az állattenyésztése is, juhtartásban és tojástermelésben egyaránt a jegyzettek közzé tartoznak.

Volieren nevelt jércék

Szendrőn az állategészségügyi helyzet igencsak előnyös. Ennek oka, hogy zárt technológiában tenyésztenek és nevelnek, ezért a madárinfluenza fenyegetettségük minimális. Mivel a környéken nincs hasonló profilú üzem, se más baromfitartó, onnan sem jelentkezhet veszély, és áttelelő madarakról sem tudnak a saját körzetükben.

A naposcsibéket mélyalmos rendszerben nevelik fel. Annak idején ugyanis a nevelőketrec ugyanannyiba került volna, mint az épület, és azért is lemondtak róla, mert arra nem kaptak állami támogatást. Kényszerből választották a mélyalmos jércetartást, ami bevált.

Igaz, hogy a mélyalmon nevelt jérce kevésbé egyöntetű, mint a ketreces, de a tyúk csontozata sokkal erősebbé válik, mert ez sokkal többet mozog. Némi gyakorlat után úgy döntöttek, hogy támogatás igénybevételével ezen a területen is előrelépnek. A többszintes jércetartáshoz a voliereket szereltek az istállókba. Ezáltal a madarakat a magasabb helyek elfoglalására kényszerítik, mert csak így tudnak ivóvízhez jutni. Később ez ott köszön vissza, hogy a tojótyúkok ezt megszokják a felnevelésük alatt, és a tojástermelés időszakában is igyekeznek magasabbra röpülni. Így a termelőistállókban még a plafonon is találhatunk tyúkokat. Ez az egész megoldás azért kedvező, mert a volieren nevelt jércét el tudják adni a mélyalmos és a ketreces tartásban is, miközben a mélyalmon nevelt jércét kizárólag a mélyalmos, vagy a ketreces termeléshez lehet csak értékesíteni.


Érvek, tévhitek

Ketrec. Nagy vita tárgya ez, a tojásforgalmazó multikereskedők egyre hangosabbak, hogy nem kell a ketreces tojás. A mélyalmos tojásokat favorizálják, mondván, a ketreces baromfitartás kényelmetlen az állat számára. Na akkor próbáljuk meg a dolgot tisztázni. Az állattól nem lehet azt megkérdezni, hogy neki mi a jó. Viszont vannak jól felismerhető jelek, amely a hozzáértő ember számára nyitott könyv.

Az biztos, hogy a ketreces tojás tisztább, mondhatni, teljesen tiszta, higiénikus és belőlük jóval kevesebb törik össze. Hozzáértő szakember egyébként tud kommunikálni a tojótyúkokkal és abból messzemenő következtetéseket tud levonni.

Ezt Németországban, Stuttgartban tanulta meg dr. Harcsa Attila még 1995-ben. Professzor Werner Besei ugyanis elmagyarázta egy sötétzöld kérdezőnek, hogy a tartási körülmények változása rögtön megmutatkozik az ivari élet és a termelés megváltoztatásában. A tyúknál a tojástermelés egyszerre szaporodási és árutermelési folyamat. Viszont kisérletekkel igazolták, hogy az összes tartási mód közül a legnagyobb tojáshozamot a ketreces tartásnál lehetett elérni. Sőt a termelés utáni tojástörés és tönkremenetel szintén a ketreces tartásban a legelőnyösebb. Mindezek az érvek megdönthetetlen szakmaisággal bizonyítják, hogy tojótyúkok igényeinek a most ismert módszerek közül a ketreces tojótartás felel meg a legjobban.

A ketreces tojótartás a legeredményesebb
A ketreces tojótartás a legeredményesebb

Forrás: Magyar Mezőgazdaság