Tömörödött talajban kevésbé képesek fejlődni a gyökerek, ezáltal romlik a tápanyagfelvevő képességük. Erre még rátesz egy lapáttal, hogy a gyökerek lazító hatása nélkül tovább korlátozódik a vízelvezető képesség a talajban. A romló víz- és tápanyagfelvétel, valamint a talajélet gyengülése megrengeti a fák egészségét, érzékenyebben reagálnak a fertőzésekre.

Oxigénhiányos környezetben további kedvezőtlen folyamatok is beindulnak, oldhatóvá válik az alumínium és a mangán, ami tápanyagfelvételi zavarokat okoz, továbbá felszaporodhatnak a káros talajlakó gombák, mint például a fuzárium. A tömörödés olyan mértékű is lehet, hogy nedves talajban is aszálytüneteket mutat a növényzet, mert a víz nem képes elég gyorsan mozogni a szűk pórustérben.

A legtöbb gyümölcsfaj számára a középkötött, jó vízgazdálkodású, levegős, pH 6 és 7,5 közötti kémhatású talaj a legkedvezőbb, vagyis vályog- és homokos vályogtalajban fejlődnek optimálisan. Alanytól is függően a gyökérzetük tápanyagfelvevő része a talajfelszín közelében, körülbelül 40-45 centiméteres rétegben helyezkedik el. Ebben a rétegben lehetőleg a pórustér negyedét, de legalább 15%-át levegő tegye ki.

Gyors, látványos eredmény

A tömör rétegek kialakulásának elkerülésére különböző javító intézkedéseket lehet alkalmazni, amelyek hozzájárulnak a jó talajszerkezet kialakításához. Ilyen egyebek között a vízelvezetés, a már említett meszezés, a talajtakarás, valamint a szerves trágyázás és a zöldtrágyanövények vetése.

Az átlevegőztetett talajtérfogat 10-25 köbméter munkaműveletenként, és egy hektáron általában ezerszer süllyesztik a földbe a 80 centiméteres tüskét. A művelet látványos eredménnyel jár, egyrészt körülbelül két méter átmérőjű körben láthatóan megemelkedik a talajfelszín, másrészt a kifúrt lyukon keresztül a korábbinál négy-ötször több vizet tud befogadni a talaj a levegőztetés után. A magas nyomású levegő diffúz módon lazítja a talajt, igen gyorsan megszünteti az oxigénhiányos állapotot, javítja a gyökérlégzést, a káros, reduktív állapotú ionok (Al, Mn) is oxidálódnak. Javul a fák tápanyag- és vízfelvétele, erősödik a hajtásfejlődés, nő a gyümölcsméret, javul a rügyképződés.

Ezekről a hatásokról már több mint 1500 hektár kezelése alapján számolnak be a termesztők. Olyan leromlott állapotú gyümölcsösök is megmenthetők lettek, ahol az éves hajtásfejlődés csak néhány centiméter volt. Az ültetvények életkora is meghosszabbítható ezáltal. Nagy előny az is, hogy kisebb az alternancia a kezelés után, és jóval több és jobb minőségű termés szedhető.

Naponta 2-2,5 hektár kezelésére alkalmas a magyar fejlesztésű berendezés, a beavatkozást szeptembertől május közepéig lehet végrehajtani. Ebben az időszakban talajfertőtlenítő szert vagy cserebogárpajor elleni készítményt is a mélybe lehet juttatni az eszközzel – utóbbit inkább tavasszal, amikor a pajorok már följebb húzódnak –, továbbá érdemes speciális folyékony műtrágyákat vagy talajjavító anyagokat injektálni a földbe. Ezekkel az anyagokkal célzottan tovább tudjuk javítani a növényeink életkörülményeit.

Őszi talajművelés és tápanyag-utánpótlás – érdemes hosszabb távon gondolkodni

Talajtakarásos zöldségtermesztés – hasznos apróságok, amiket jó tudni