A siker kulcsa
Érdekképviselete, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesülete – amely manapság a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségén belül az egyik legnagyobb szervezet – 1989. december 9-én kezdte meg működését.
A kezdetektől napjainkig a nemesítő, génmegőrző munkáért felelős társaság bázisa óriási növekedésen ment keresztül: a tagok létszáma 32-ről 746-ra, a tenyészkancáké 57-ről 1468-ra nőtt, míg a méneké 290-ről 260-ra csökkent. Az egyedek nagyobb arányban magántulajdonban vannak, mivel a magyar származású lovak közül – a kisbéri félvér mellett – ez az egyetlen olyan fajta, amelynek nincsen állami ménese.
A 2025. évi hétszázadik csikósorszámot november közepén adták ki, ami remek visszaigazolása annak, hogy a magyar hidegvérű jövője továbbra is szilárd alapokon nyugszik. Ami a piacot illeti, határainkon túl is igencsak kelendő: Romániában, Horvátországban, Bulgáriában és Olaszországban egyaránt nagy iránta az érdeklődés. Az imént taglaltak kétségkívül tiszteletreméltó szakmai eredmények, ám felmerül a kérdés: miként maradhatott fenn az immateriális lóhasználat korában stabilan is ilyen genetikai értékkészlettel, 8+1 őshonos ménvonallal és 64 kancacsaláddal, illetve ekkora állományméretben?
Az őshonos támogatásnak köszönhetően sikerült megállítani a fajtán belül még élő ménvonalak és kancacsaládok csökkenését. Egyedülálló módon, egy földrajzilag rendkívül kiterjedt gazdaközösség maradt fenn a Dél-Dunántúlon, a Duna–Tisza közén és a keleti országrészben, amely elhivatottan foglalkozik a magyar hidegvérűvel.
Nagyközönség előtt
Az egyesület az agrárkiállítások aktív, állandó résztvevőjévé vált. Rendszerint kiváló származású, a fajta karakterisztikáit jól bemutató állatokkal jelennek meg a rendezvényeken. Habár 2025 első felében a járványveszély miatt több eseményt elhalasztottak, idén is bőven akadt alkalma az érdeklődőknek testközelből látni a nem ritkán tíz mázsás testtömeget is elérő lovakat.
Az idei KÁN-on, a Pannon Lovasakadémia fedelesében a látogatók a bírálatok, valamint fogatbemutatók mellett egy különleges, „Lóerők és a rönkök – munkában a hidegvérű lovak” elnevezésű műsorelemet is megtekinthettek, amelyben az együttműködő készség, továbbá vonóképesség sokszínű láttatása került fókuszba: a lovakat vaskos farönkök, hagyományos mezőgazdasági gépek, sőt még egy omnibusz elé is befogták.
Volt lehetőségem a Hungexpo B pavilonjában és a MATE Campusán egyaránt testközelből látni a magyar hidegvérűeket, és volt egy momentum, ami különösen megragadott. Takács József Róbert mindkét alkalommal sárga kancájával, 3128 Szófiával és annak utódjával, a márciusi születésű Szaffival szerepelt. A legöregebb őshonos ménvonalból (Péterhida) származó fiatal csikó vezetőszárát a zalaegerszegi tenyésztő kislánya, Szonja fogta, ékes bizonyítékaként annak, hogy a higgadtság és megbízhatóság nem egyedspecifikus tulajdonság, hanem valódi fajtasajátosság.
