Különlegességek a Budatétényi kertben
Sajnos ‒ vagy éppen szerencsére ‒ ezeket a szélsőséges igényű rózsákat a budatétényi kert nem tudja bemutatni. Éppen ezért a következőkben azokról a rózsákról lesz szó, amelyek a Budatétényi Rózsakertben is megszemlélhetők. Márpedig különleges ökológiai igényű rózsa a kertben is akad bőven.
Egészen Közép-Itáliáig lehúzódik, de ott csak a magashegységekben találja meg az életfeltételeit. Magyarországon bizony nagyon szenved, mi egy fa árnyékába ültettük. Reméljük, megmarad, mert különleges rózsáról van szó: mind a vad faj, mind a Carmenetta a lombozatával és nem virágjával díszít. Levélkéi ugyanis határozottan kékes-deresek, kifejezetten fénytelenek, és egy érdekes, határozott bíboros futtatás látható rajtuk. Egyetlen más rózsával sem összekeverhető.
Tőle sokban különbözik Amerika klímatűrés-specialistája, a Woods-rózsa (Rosa woodsii). A következő élőhelyeket részesíti előnyben: száraz erdők, nedves erdők, ürmös puszták, préri, hegyi legelők. Lényegében mindenhol jól érzi magát. Elsősorban mint szélsőségesen fagytűrő vadrózsa ismert, a mínusz 40 °C-ot is jól bírja. Erőteljes rózsa, Budatétényben például két év alatt beérte a szomszédos, 10-15 éves fajtákat. Nem meglepő módon ez sem extrém megjelenésű rózsa, talán csak kissé lilás virágja tűnhet fel.
A Közel-Keletről érkeztek
Rózsakertünk különleges fajtái inkább a melegkedvelő rózsák közül kerülnek ki. A klímaváltozás tendenciái alapján ezek közül is elsősorban a szárazságot tűrő, közel-keleti fajokat kell kiemelni. Érdekes, hogy ezek a rózsák (többnyire sárga virágú fajok) Európában sehol nem érzik jól magukat. Ez nyugaton még érthető, hiszen ezek a rózsák nehezen viselik el a nyirkos telet, a tavaszi esőket, a szennyezett, szmogos levegőt, de ezek a jelenségek az aszályos Magyarországra nem igazán jellemzőek. Talán a talaj eltérő mikorrhiza-flórája vagy a téli csapadék okozhatja a problémát.
Aranysárga színe miatt rókára kizárólag az illata hasonlít, ezt a sokak által nem kedvelt szagot bizonyos zsírsavszármazékok kombinációja okozza. A Budatétényi Rózsakertben az eredeti vad formát csak idén tervezzük kiültetni, de telt virágú alakja, a Persian Yellow már eddig is látható volt. Aki szép aranysárga vadrózsát akar kertjébe, nyugodtan ültetheti ezt a Teheránból származó tájfajtát, mert csillogó barna vesszője, hatalmas virágtömege május végén igen látványos, miközben illata sokkal kevésbé zavaró, mint a szimpla alaké. Bár évtizedekig próbálták a kerti rózsát valamelyik sárga vadrózsával keresztezni, ez volt az a botanikai alak, melynél ez sikerült is: az első sárga hibridet 1900-ban mutatta be Joseph Pernet-Ducher, ez volt a Soleil d’Or. Tekintve, hogy a rókarózsa már a reneszánszban Európába került, legkevesebb 350 évig tartott a nemesítésbe vonása.
Kertünkben egy másik sárgás faj is bemutatásra került, de ez inkább a szubtrópusok rózsája, a murvás rózsa (Rosa bracteata). A 18. században Délkelet-Ázsiában fedezték fel, és először Angliában ültették ki, mert nagyon megtetszett az ottani faiskolásoknak. Fénylő levele, hatalmas zöldessárga szirmai, őszibarack illatú virágja unikálissá teszi, de Nagy-Britanniában nem vált be. Ezért továbbküldték Amerikába, ahol már mindent megkapott: meleget, csapadékot, bolygatott területeket. Floridában és környékén olyan tömegben terjedt el, hogy inváziós gyommá vált, ki sem tudják irtani. Magyarországon azonban ettől nem kell félni, támrendszer védelmében nagyon szépen díszlik, de tapasztalataink szerint terjedni nem tud.
Dr. Boronkay Gábor
