A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében hagyományosan az étrend minősége és a rendszeres testmozgás kap hangsúlyt. Egy friss vizsgálat azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az étkezések időzítése is lényeges tényező lehet. Az eredmények szerint nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, mikor – írja az eatingwell.com.
A kutatás középpontjában az éjszakai böjt meghosszabbítása állt: az a gyakorlat, hogy az utolsó étkezés legalább három órával lefekvés előtt történjen. Ez az egyszerű változtatás – a vizsgálat adatai alapján – kedvezően hathat a szív- és anyagcsere-egészségre, még akkor is, ha nem jár testsúlycsökkenéssel vagy kalóriamegszorítással.

A biológiai ritmus szerepe
A szervezet működését a cirkadián ritmus szabályozza, amely a nappalok és éjszakák váltakozásához igazodik. A lefekvést megelőző 2–3 órában a melatoninszint emelkedni kezd, előkészítve a testet az alvásra.
Korábbi megfigyelések szerint, ha ebben a fázisban történik étkezés, az ronthatja az anyagcsere hatékonyságát. A késő esti táplálékfelvétel tehát ütközhet a szervezet természetes biológiai ritmusával. Ezzel szemben az éjszakai böjt meghosszabbítása lehetőséget ad a regenerációra, miközben támogatja a vércukorszint szabályozását és az autonóm idegrendszer egyensúlyát.
A kutatás kulisszái mögött
A randomizált, kontrollált kutatásban 39, 36 és 75 év közötti, túlsúlyos vagy elhízott felnőtt vett részt. A cél az volt, hogy kifejezetten az étkezési időzítés hatását vizsgálják, ezért a résztvevőknek nem kellett változtatniuk kalóriabevitelükön, fizikai aktivitásukon vagy alvási szokásaikon.

A résztvevőket két csoportra osztották:
- Az intervenciós csoport tagjai körülbelül három órával meghosszabbították éjszakai böjtjüket, és legalább három órával lefekvés előtt befejezték az étkezést (összesen 12–16 órás böjtidőt célozva).
- A kontrollcsoport megtartotta megszokott étkezési rendjét.
A vizsgálat legalább hat hétig tartott. A kutatók részletes méréseket végeztek: ellenőrizték többek között a vérnyomást, a pulzust, a vércukorszintet, a hemoglobin A1c-értéket, valamint hormonvizsgálatokat is folytattak, beleértve a kortizolszint mérését. Éjszakai alvásvizsgálat és folyamatos kardiovaszkuláris monitorozás is történt.



