Védekezési lehetőségek

A sáskák egyedszáma mérsékelhető megfelelő agrotechnikai módszerekkel (észszerű vetésváltással, talajműveléssel, szabályozott kaszálással, legeltetéssel, csapdasáv vagy védősáv létrehozásával), mechanikai (hálózás), biológiai (természetes ellenségek támogatása) és kémiai védekezéssel.

A világ több országában rendelkezésre állnak sáskák elleni védekezésre engedélyezett hatóanyagok, azonban Magyarországon ilyen nincs. A kártétel csökkentése érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2025 júliusában szükséghelyzeti engedélyt adott négy rovarölő szer (Karate Zeon 5 CS, Decis Forte, Sumi Alfa 5 EC, Mospilan 20 SG) használatára, amelyek azonban csak korlátozott hatékonyságot mutattak, és nem hozták a várt eredményt. A rovarölő szerek mérsékelt hatékonysága részben a sáskák nagy mozgékonyságával magyarázható, másrészt az imágók biológiai jellemzőiből adódik.

Külföldön a kártétel csökkentésére sikeresen alkalmaznak olyan, kereskedelmi forgalomban is kapható készítményeket, amelyek protozoákat (Nosema locustae, Nolo Bait®) és entomopatogén gombákat (Metarhizium acridum, Green Muscle®, Novacrid®) tartalmaznak.

Meg kell őrizni az egyensúlyt

A veszélyeztetett területeken nem hagyható figyelmen kívül a védett fajok jelenléte, mivel elpusztításukat tiltja Magyarországon a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió madár- és élőhelyvédelmi irányelvei. A védett fajok ellen csak külön engedéllyel, indokolt esetben és szigorúan szabályozott módon lehet beavatkozni, beleértve azok gyűjtését vagy élőhelyük károsítását.

A jövőbeni védekezésben kiemelt szerepet kell kapnia az integrált megfigyelési és kezelési rendszereknek, amelyek egyszerre biztosítják a populációk szabályozását és a mezőgazdasági ökoszisztémák fenntarthatóságát, elkerülve ezzel a túlzott pusztításból eredő ökológiai egyensúlyvesztést.

Ökológiai jelentőségük, evolúciós sikerük és alkalmazkodóképességük alapján a sáskák sokkal inkább a száraz élőhelyek kulcs­szereplői, mint pusztán mezőgazdasági kárt okozó rovarok.

Surányi Szilvia
Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal,
Agrárügyi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály

Bozsó Miklós
Nébih Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratóriumi Igazgatóság
Növény-egészségügyi Diagnosztikai Nemzeti Referencia Laboratórium