A Mercosur országokkal kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy a térség jóval összetettebb annál, mint amit általában érzékelünk. Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay mellett több társult tag és megfigyelő ország is kapcsolódik a rendszerhez, így hosszabb távon komoly piaci hatásokkal kell számolni.
A sertéságazat helyzetéről szólva elmondta: hiába rendelkezik Magyarország kiváló genetikával és európai színvonalú tartástechnológiával, a nemzetközi piaci zavarok közvetlenül hatnak a hazai termelőkre is. Példaként említette, hogy amikor a spanyol sertéshús kiszorult a kínai piacról, az európai piacra áramló többlet komoly nyomást helyezett az árakra. Ugyanakkor ma már előny, hogy a magyar termelők ugyanakkor kerülnek válsághelyzetbe, mint nyugat-európai versenytársaik, és ugyanakkor is tudnak kilábalni belőle, mert elérték azt a szakmai szintet, amely az európai élvonalhoz tartozik.
A tejágazat problémáiról szólva hangsúlyozta: a magyar termelők alapvetően versenyképesek, azonban az élelmiszeripari feldolgozókapacitások sok esetben elavultak. A korszerű alapanyag-termelés önmagában nem elegendő, ha a feldolgozóipar nem tud megfelelő hatékonysággal és technológiai színvonalon működni. Ezért szerinte
Az éghajlatváltozás és állattenyésztés
A klímaváltozás és az állattenyésztés kapcsolatáról szólva úgy fogalmazott: az ágazat rengeteget tett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséért. A takarmányozás és a genetikai fejlesztések révén ma már jóval kisebb egy állat környezeti terhelése, mint korábban. Úgy véli, az állattenyésztést sokszor indokolatlanul teszik felelőssé a klímaváltozásért, miközben más ágazatok jóval nagyobb kibocsátást produkálnak.
A generációváltás kapcsán elmondta: az agrártársadalom valóban erősen elöregedőben van, ugyanakkor a fiatalok érdeklődnek az ágazat iránt. Fontos azonban megmutatni számukra, hogy a modern állattenyésztés már nem a „gumicsizmás, trágyaszagú” világot jelenti, hanem magas technológiai színvonalú, innovatív és kreatív tevékenységet. Úgy fogalmazott: az állattenyésztő valahol művész is, aki képes meglátni egy állatban azt, mivé válhat néhány generáció múlva.
Végezetül a kiállítás színvonaláról elmondta: a tavalyi kihagyás után különösen látványos volt az előrelépés. A genetikai fejlődés, az állatok megjelenése és az állattenyésztés színvonala is hatalmasat fejlődött az elmúlt években. Mint fogalmazott: „nem lineáris, hanem lassan exponenciális a fejlődés – és ez a jövő.”
