Roland úgy gondolja, ha valahol egy olyan hasznosítható ötletet lát, hall, amely előrébb viszi a saját vállalkozását, már megérte elmennie egy-egy szakmai rendezvényre. Épp ezért ott van minden egyesületi úton, szakmai napon. Nem csak a Blonde d’Aquitaine tenyésztése érdekli, hanem a húsmarhatenyésztés általában, így részt vesz más tenyésztő egyesületek nyílt napjain, valamint húsmarha- és takarmányozási konferenciákon is.

– Franciaországban sokan kérdezik tőlem, miért megyek minden évben a fajta hazájába. Szerintem a trendekkel tisztában kell lenni, és minél több olyan állatot látni, ami Magyarországon nem megszokott. Én ezekhez az állatokhoz mérem a saját tenyészetemet, és efelé alakítom az állományt. Ott is viszonylag nyitottak a gazdák, ha rákérdezünk valamire, őszintén válaszolnak, bár természetesen védik a piacukat. Amikor legutóbb egy franciaországi kiállításon szinte teljesen ismeretlen apaságú tenyészállatokat láttunk, és rákérdeztünk, hogy miért van ez, elmondták, hogy 4-5 év múlva nálunk is megjelenik majd ez a vonal, csak ennyivel mindig előttünk szeretnének járni. Szerintem rendben van, hogy védik a genetikai előnyüket.

Húsmarha a Homokhátságon

Bránya Roland nem véletlenül ezt a fajtát tenyészti a Blonde Tanyán. Mint magyarázza, a Homokhátságon „egy négyzetméteren tíz szál fű van”, így a takarmányra legkevésbé érzékeny állatokat is csak takarmány-kiegészítéssel lehetne tartani, ezért intenzív karámos tartás mellett döntött, és ehhez választott fajtát is. A 365 napos benti etetéssel pedig a „blondi” az, amelyik rentábilisan tartható.

A bikák sajátteljesítmény-vizsgálatát sem egy 200 négyzetméteres karámban végezzük, hanem egyhektáros legelőkertben. A tenyészbikáim legalább 50-60 százalékát a Hortobágyra értékesítem. Ott elég bénán nézne ki, ha az óriási nagy legelőkön meg kéne tanítani legelni az állatot, vagy a gyenge lábszerkezet miatt nem bírnák a nagyobb távolságokat. Utóbbit nyilván szelekcióval érjük el, de azzal is, hogy viszonylag edzettek, fittek a marhák.

Az ivadékokkal együtt 140-150 állat van a tanyán, de ez nyilván mindig változik. Az állományban 80 törzskönyvezett anyatehén van, származásukat tekintve külföldről vásárolt, embriótranszferből származó, illetve magyarországi felszámolásokból felvásárolt tehén is, de ma már a saját tenyésztésű anyaállatok teszik ki a tehenek jelentős hányadát. „Mindig anyai vonalat tenyésztek, mert az a legfontosabb, hogy minél jobb anyáim legyenek.”

Roland az értékesítéssel kapcsolatban a 2024-es adatokat ismertette.

– Akkor 78 ellés volt, és 81 borjút tudtunk választani. A 81-ből 52 bikám született, és az 52-ből 35-öt tudtunk tenyészbikákként felnevelni, értékesíteni. A maradékot vágóállatként külföldi vágóhídra értékesítettük. Egyébként viszonylag nagy szám ez a 35 az 52-höz képest, de azt azért szeretném hozzáfűzni, hogy a tanyán mesterséges termékenyítési (ovsync) programok zajlanak egy évben háromszor, illetve tisztítóbikaként is francia elitbikákat használok.

Takarmányozás

– Az év téli, illetve nyári felében különböző a takarmányozásunk, az átállás pedig 3-4 hetes folyamat, ugyanis a monodiétát kedvelő szarvasmarha érzékenyebb a takarmányváltásokra. Télen az állatok rozs­szenást kapnak, ami még hasban kalász, tehát viszonylag magas fehérjetartalommal rendelkezik, mellette lucernaszenást, réti szénát és kukoricaszár-bálát etetek. Utóbbit nyilván nem a tápértéke, hanem a rost-, illetve a foszfortartalma miatt, ami a hatékonyabb vemhesülést segíti. Mindezek mellett a tehenek naponta 4 kg kukorica CGF-et is kapnak. Ebben az ipari melléktermékben rost, illetve kiszámítható mennyiségű fehérje van, ami a tehén tejtermelését növeli, amire külön odafigyelünk. A tehenek 800-1000 kiló környékén vannak, így az izmoltságuk mellett a tejre is nagyon kell figyelni, mert a ráma gyorsan a tejhozam rovására mehet, pedig fontos, hogy megfelelő minőségben nevelje választásig a borját.