A takarmányozásban is új utakat keresnek
A gazdaságban a klímaváltozás miatt a hagyományos lucernára és kukoricaszilázsra alapozott takarmányozás egyre nehezebbé válik. Ezért új növények és termesztési technológiák felé fordultak.
A gazdaság egyre nagyobb hangsúlyt fektet a gabonaszenázsokra és a cirokfélékre, valamint a kettős termesztésre. Ennek lényege, hogy egy tábláról évente két produktumot takarítanak be.
Minárovics Máté szerint a költséghatékonyság miatt ez sok esetben kedvezőbb megoldás lehet, mint a többszöri lucernakaszálás.
Modern hodályok és automatizált szellőzés
Az intenzív tartás egyik kulcskérdése a megfelelő épülettechnológia. A Sebők Családi Gazdaságban olyan hodályokat terveznek, amelyek a tejelő szarvasmarha-telepek megoldásait veszik át.
Mozgatható oldalfalak, függönyös szellőztetés és automatizált ventilátorrendszerek segítik az optimális klíma fenntartását. Az előadó szerint ma már nem a hideg jelenti a legnagyobb problémát, hanem a magas páratartalom és a rossz légcsere.
A ventilátorok automatikusan reagálnak a hőmérsékletre és a páratartalomra, így folyamatosan biztosítják a megfelelő levegőminőséget.
Mesterséges intelligencia a juhtelepen
A digitalizáció a napi munkaszervezésben is megjelent. A telepet teljes kamerarendszer figyeli, amely mesterséges intelligenciával képes emberi vagy járműmozgás felismerésére.
Az éjszakai ellenőrzéseket ma már sok esetben telefonról végzik: ha nincs ellés, nem kell feleslegesen kimenni a telepre.
A gazdaság digitális telepirányítási rendszert is használ. A chipolvasóval összekötött mérlegrendszer minden állatról pontos adatokat rögzít, így nyomon követhető a születési súly, a napi súlygyarapodás, az elhullás vagy akár az adott kos teljesítménye is.
Az adatok már pénzt termelnek
Az előadás egyik legerősebb része egy véletlenszerűen kialakult kísérlet bemutatása volt. Egyes báránycsoportokat zárt hodályban, másokat nyitott színben helyeztek el.
Az eredmények meglepőek voltak: a nyitottabb, jobb légcseréjű környezetben tartott bárányok napi súlygyarapodása átlagosan 60 grammal magasabb volt.
Ez egyetlen csoport esetében napi mintegy 50 ezer forintos különbséget jelentett.
– fogalmazott Minárovics Máté, utalva arra, hogy a gazdaságon belüli technológiai és menedzsment-fejlesztések sokszor nagyobb eredményt hoznak, mint az értékesítési árakon való vita.
A jövő juhászata adatvezérelt lesz
Az előadás végig azt az üzenetet közvetítette, hogy a juhászatban egyre nagyobb szerepet kap az adatvezérelt döntéshozatal.
A szaporodásbiológiai menedzsment, az ivarzás-szinkronizálás, a teljesítményvizsgálatok és az automatizált mérési rendszerek mind azt szolgálják, hogy a gazdaság pontosabb képet kapjon az állomány teljesítményéről.
Minárovics Máté szerint a jövő juhászatában azok a gazdaságok lehetnek versenyképesek, amelyek képesek a hagyományos állattartási tudást modern technológiával és digitális adatkezeléssel ötvözni.
A francia bírókat is lenyűgözték a magyar húsmarhák Hódmezőn – Magyar Mezőgazdaság
