Rendképzés, bálázás

A réti széna esetében 20-30 százalék nedvességtartalomig várhatunk az összerakással és azt nappal is elvégezhetjük. Ehhez merev ujjas vagy szállítószalagos rendképző szükséges. A csillagkerekes rendsodrót már nem ajánljuk a földszennyeződés növelése miatt. A szűk renden még tovább száradhat az anyag 1-2 napig, mert a bálázást 18-20 százalék nedvességtartalom alatt kell elkezdeni. Réti széna esetében ettől szárazabb anyagot is bálázhatunk, mert nem pereg úgy a levele, mint a lucernának.

A renden száradt széna betakarítható szálasan vagy bálákban. Napjainkban az utóbbi az általános. A bálázás, amennyiben nincs lehetőség utószárításra, maximum 16-18 százalék nedvességtartalmú szénából történik. Az annál nagyobb nedvességtartalom növeli a bemelegedés, illetve kazal öngyulladásának veszélyét. A rend és az első bálák nedvességtartalmát szúró nedvességmérővel ellenőrizhetjük. Mivel a rend nem egyenletes, ezért szúrópróba-szerűen később is célszerű az ellenőrzés.

A bálázón lévő kések meghatározó jelentőségűek, mert növelik az elérhető tömörséget (bálasúly) és megkönnyítik a bálaaprítást. Széna esetében sem elhagyható az aprítás (5-10-15 cm-es szeleteket vágnak a kések, a kések számától függően).

A lótartók számára a kézi mozgatás miatt praktikusabb a kisbála. Ehhez speciális gépekkel 18-20 kilogrammos szögletes bálák nyerhetők. A szögletes kis- és nagybála könnyebben rakható kazalba, készítésekor kisebb a pergési veszteség, a szántóföldön megázva azonban könnyebben magába szívja a nedvességet.

A szögletes bálázóval nappal is lehet dolgozni, mert csak présel, nem göngyöl, így a levélpergés kisebb veszteséget jelent lucerna esetében.

Napjainkban a nagybálakészítő gépek terjedtek el a nagyüzemekben, mivel ezzel a technológiával a betakarítás teljesítménye nagymértékben növelhető. A bálák lehetnek henger vagy szögletes formájúak, a gyakorlatban a hengeres bálák a gyakoribbak (250-300 kg súly/bála). Megkülönböztetünk göngyölve bálázó, állandó bálakamrás, valamint sodorva bálázó, változó bálakamrás (gumihevederes kialakítású) bálázógépeket. Az állandó bálakamrás bálázókkal általában 1,2 méter vagy 1,5 méter átmérőjű bálákat készíthetünk. A változó bálakamrás típusnak a nagy előnye, hogy kisebb és nagyobb bálákat egyaránt tud készíteni, tehát ebből a szempontból rugalmasabb technológia.

A változó bálakamrás gépeknél először a bála közepe készül el, és a tömörítés onnan kifelé halad, így a bálák kemények, tömör közepűek, alaktartók.