0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 31.

Kincsünk, a réti széna

Mindenekelőtt lovak takarmányozásának alapja a réti széna, de meghatározó a kiskérődzők (juhok, kecskék), valamint a húshasznú marhák esetében is. Gyakran azonban nem az eteti meg a szénát, mint aki készítette.

A bálaképzés módja meghatározza, hogy milyen takarmány bálázható az adott géppel. Régebben azt tartottuk, hogy a lucernaszéna bálázásakor állandó bálakamrás (göngyölve bálázó) géptípus javasolt (mely esetében kisebb levélpergési veszteséggel számolhatunk), míg réti széna és szalma esetében a változó bálakamrás (sodorva bálázó) géptípus is megfelel. Ma már nincs jelentős különbség a gépek okozta fehérjeveszteségben. A változó bálakamrás bálázók azonban gyorsabban dolgoznak, ezért az eső előtti rendfelszedésnél az a típus előnyt jelenthet, csak a kötözés idejére kell megállni, míg a fix kamrás gépeknél a tömörítés és a kötözés együttesen hosszabb időt vesz igénybe.

A laza magvú bálák elsődlegesen a szénafélék esetében javasoltak, mivel ki tudnak szellőzni és ez megelőzheti a kazal öngyulladását, ezek azonban kevésbé alaktartóak. A különböző műszaki újítások további lehetőségeket nyitnak, mert az állandó bálakamrás bálázók esetében alkalmazható egy úgynevezett előtömörítő henger, amivel tömörebb bálamag készíthető. Így a berendezés univerzálisan használható minden tömegtakarmány-típusra.

A fejlesztések eredményeként a változó bálakamrás (sodorva bálázó) géptípus esetében pedig lehet lazább bálát készíteni, ami segít megelőzni a bemelegedést.
Még a szalmát sem szabadna fedetlenül tárolni (bal), de a szénát mindenképpen takarni kell: a lélegző geotextília jó megoldás
Fotó: Orosz Szilvia

Kötözés, kazlazás

A zsinóros kötözés már a múlté. A hálós kötözés korszerű megoldás (2 réteg), mely jelentősen csökkenti a bálaképzés idejét és olyan felületet képez, amiről a víz legördül (tárolás során ez fontos szempont). Legújabb megoldás a vízlepergető-lélegző fólia (1 réteg) és a háló (2 réteg) együttes alkalmazása. Ekkor a vízgőz távozhat a bála belsejéből a hengerpaláston keresztül is, anélkül, hogy az esővíz beszivárogna.

A kész szénabálákat 2-3 napig szellőztetni kell a területen, amennyiben nem esik az eső. Csak ezt követően szabad szorosan kaz­lazni vagy pajtába tenni.

Ha azonban hosszú ideig, hetekig kinn hagyjuk, akkor vastag, rohadt, földes bálatalp képződik az alján, aminek a megetetése betegséget okozhat. A kazalba/pajtába rakott adag belső hőmérsékletét az első hetekben kazalhőmérővel ellenőrizni kell. Ha elérte a 50-60 Celsius fokot, akkor a bálákat szét kell rakni, hogy kiszellőzzön a kazal, majd újra összerakni.

dr. Orosz Szilvia, dr. Szentes Szilárd,
dr. Bajnok Márta, dr. Wagenhoffer Zsombor
Állatorvostudományi Egyetem
Takarmányozástani és Klinikai Dietetikai Tanszék

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság