A háromdimenziós gazdálkodás
A Hajdú-Bihar vármegyei Polgár határában működő Táncoskert Mezőgazdasági Szövetkezetnél Lengyel Zoltán szerint az agrárerdészeti rendszerek egyik legfontosabb előnye, hogy új termelési szinteket nyitnak meg a gazdaság számára.
Forrás: Táncoskert Mezőgazdasági Szövetkezet
„El akartunk menni háromdimenziós termelési rendszer felé” – fogalmaz. A sövények és fasorok itt nemcsak mikroklíma-szabályozó szerepet töltenek be, hanem új hozamrétegeket is létrehoznak. A gyümölcstermesztés mellett fejesfa- és sarjművelési rendszerekben gondolkodnak, ahol a visszavágott lomb takarmányként, biomasszaként vagy faanyagként is hasznosítható.
„A vízmegtartási vonal erősen helyszínfüggő” – figyelmeztet Lengyel Zoltán. A hatások mértéke függ a talajtól, a domborzattól és a táji adottságoktól is. A homokhátsági térségekben például egészen más kihívásokkal kell számolni, mint kötöttebb talajokon vagy magasabb vízvisszatartó képességű területeken. A Táncoskert példája jól mutatja, hogy a regeneratív és permakultúrás szemlélet nem feltétlenül egy konkrét technológiai receptet jelent, hanem egy alkalmazkodó, tájléptékű gondolkodásmódot.
Holisztikus rendszerben
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszaszentimrén működő St. Imrei Regeneratív Farm esetében az agrárerdészet már egy átfogó, holisztikus gazdálkodási modell részeként jelenik meg. Bekecs Mátyás gazdaságában a tervezett rendszer több száz hektáron integrálna fás sávokat a legelők és szántók közé. A cél nem csupán a szélvédelem vagy az árnyékolás, hanem egy szavannajellegű, állattartással szimbiózisban működő rendszer kialakítása. A tervezett fajok között vadkörte, eperfa és egyéb tájba illeszkedő fafajok szerepelnek, amelyek egyszerre szolgálhatnak takarmányozási, mikroklíma-szabályozási és ökológiai funkciókat.
A regeneratív rendszer egyik alapja náluk a talajbolygatás minimalizálása és a holisztikus, tervezett legeltetés. Tapasztalataik szerint a talajélet aktivitása, a vízmegtartás és a biológiai sokféleség már rövid távon is érzékelhetően javulhat.
„Figyeljük, milyen gyorsan bomlik le a szerves anyag, hogyan nő a rovarvilág sokfélesége, vagy mennyire marad zöld a gyepünk a szomszédos, konvencionális táblákhoz képest aszály idején.” A rendszer ugyanakkor nem kockázatmentes. Volt olyan év, amikor a szárazság és a pocokkártétel miatt jelentős gabonaterület veszett el. Az alacsonyabb inputkitettség okán azonban a pénzügyi veszteség töredéke maradt egy intenzív rendszerhez képest.
