Talajlakó férgek

A rovarok mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak az inváziós talajlakó laposférgek, például az Obama nungara és a Diversibipalium multilineatum. Ezek Dél-Amerikából, illetve Ázsiából származó ragadozó planáriák, amelyek cserepes növények földlabdájával terjednek. Nyugat-Európa több országában (Franciaország, Olaszország, Spanyolország) már kimutatták őket. Magyarországon eddig nem számoltak be stabil populációról, de az enyhébb telek és az intenzív dísznövény-kereskedelem miatt erre is számítani kell. Budapesten, Szombathelyen és Pécsett import dísznövény cserepében már azonosították ezeket a laposférgeket.

A Globodera pallida, magyar nevén a sápadt burgonyaciszta-fonálféreg a burgonyatermesztés talajlakó kártevője, amely Európában karantén kártevő. Eredetileg Dél-Amerikából származik, de mára számos európai országban – különösen Nyugat- és Észak-Európában – elterjedt. A fertőzés következtében a növények fejlődése visszamarad, a levelek sárgulnak, a gumók kisebbek maradnak, és nagy lehet a terméskiesés. A tünetek gyakran foltszerűen jelennek meg a táblán, ami megnehezíti a korai felismerést. A mikroszkopikus méretű cisztaképző fonálféreg a burgonya gyökerén élősködik. A lárvák a gyökérbe hatolva táplálkoznak, miközben jellegzetes cisztákat képeznek, amelyekben a peték rendkívül hosszú ideig, akár tíz-húsz évig is életképesek maradhatnak a talajban. Ez megnehezíti a felszámolását, mivel a fertőzött terület hosszú időn keresztül kockázatot jelent.

Kötelező jelenteni

Az idegenhonos vagy inváziós kártevők esetében fontos azonban különbséget tenni az eseti észlelés és a be- vagy megtelepedés között, mert ezek eltérő növényvédelmi és hatósági intézkedéseket vonnak maguk után.

Az eseti észlelés azt jelenti, hogy egy idegenhonos faj példányát először figyelik meg egy adott területen, de nem bizonyított, hogy a populáció fennmarad és szaporodik. Ilyenkor a hatóság (pl. Nébih) célja a gyors azonosítás, az esetleges mintavétel és a megfigyelés kiterjesztése a környező területekre. Ilyenkor a fajt gyakran „potenciális kockázatként” tartják nyilván, de még nem beszélhetünk stabil populációról. A be- vagy megtelepedés ezzel szemben azt jelenti, hogy a faj képes az adott országban, így például Magyarországon szaporodni és állandó populációt kialakítani. Megtelepedés esetén már folyamatos felügyeletre, monitoringra, valamint célzott védekezési intézkedésekre van szükség, mivel a faj tartósan jelen van, és gazdasági vagy ökológiai károkat okozhat. Ez a különbségtétel azért is kritikus, mert a gyors intézkedések (például fészkek eltávolítása, izoláció, hatósági beavatkozás) az eseti észlelésnél sokkal hatékonyabbak lehetnek, míg a megtelepedett faj esetén a kezelési stratégia már hosszú távú, komplex integrált növényvédelmi intézkedéseket igényel.

A termelők és kereskedők számára napjainkban a megelőzés és a folyamatos ellenőrzés a leghatékonyabb védekezési stratégia. A rendszeres és szakszerű növény­egészségügyi vizsgálatok nemcsak a már jelen lévő károsítók és kórokozók időbeni felismerését teszik lehetővé, hanem hozzájárulnak az újonnan megjelenő, akár inváziós fajok gyors azonosításához is.

Szintén elengedhetetlen a gyanús tünetek, rendellenességek vagy ismeretlen károsítók azonnali bejelentése a hatóságok felé.

Magyarországon az idegenhonos vagy inváziós károsítók és kórokozók észlelését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) kell bejelenteni. Ezt meg lehet tenni az online felületen keresztül a Nébih honlapján (https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok), telefonon a +36 1 336 9000-es számon, illetve e-mailben a novenyvedelem@nebih.gov.hu címen. A bejelentéshez érdemes csatolni a pontos helyszínt (GPS-koordinátát vagy címet), fotót a kártevőről vagy a kárképekről, megjelölni az észlelés dátumát, valamint mintavétel céljára begyűjteni magát a károsítót vagy annak valamilyen alakját. A gyors bejelentés lehetővé teszi a hatóság számára a korai felismerést és a terjedés megakadályozását, hívta a föl a figyelmet a szakember.