Erdészeti és faipari kockázatok

Az amerikai kontinensről származó őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) 2016 óta Afrikában és a Közel-Keleten is megjelent, Európában – például Görögországban, Cipruson és Olaszország déli részein – már észlelték átmeneti betelepülését. Magyarországon eddig nem telepedett meg tartósan.

A kártevő életciklusa gyors: a tojásokból kikelő hernyók folyamatosan táplálkoznak a növény levelein, majd beássák magukat a talajba bábozódni, innen indul fejlődésnek az új generáció. Egy évben több nemzedék is kialakulhat, és a faj melegkedvelő, így a klímaváltozás következtében egyre északabbra, egyebek között a mediterrán országokba is képes eljutni. A vándorló jelleg és a polifág táplálkozás miatt az őszi sereghernyó különösen veszélyes kártevő, és a növényvédelmi hatóságok folyamatos monitoringja elengedhetetlen az esetleges behurcolások és a gazdasági károk minimalizálása érdekében. Romániából már jelezték kártételét.

Az erdészeti és díszfaiskolai fajokat veszélyezteti az Ázsiából származó idegenhonos szállóvendég éjicincér (Trichoferus campestris), amely az elmúlt évtizedekben több európai országban is megjelent. Például Olaszországban, Ausztriában, Szlovéniában és Németországban is azonosították, és egyes területeken megtelepedett populációi vannak.

Ugyanakkor a klímaváltozás és a nemzetközi faanyag-kereskedelem miatt fennáll a további terjedés kockázata. Terjedése elsősorban fa csomagolóanyagokhoz, raklapokhoz és faipari termékekhez köthető, mivel lárvái a faanyag belsejében fejlődnek, így rejtve maradhatnak a szállítás során. Polifág, vagyis számos lombos fafajban képes fejlődni, többek között juharban, nyárban, szilben, gyümölcsfákban és egyes díszfákban is. A nőstények tojásaikat a kéreg repedéseibe rakják, a kikelő lárvák pedig a fa belsejében járatokat rágnak. A károsítás következménye a fa szerkezetének gyengülése, ágak letörése, súlyos esetben a fa pusztulása. A kirepülő imágók jellegzetes, kerek röpnyílásokat hagynak maguk után. A faj jelentősége abban áll, hogy rejtett életmódja miatt nehezen észlelhető, és gazdasági kárt okozhat erdőkben, gyümölcsösökben, illetve városi fasorokban is. Emiatt a növényegészségügyi hatóságok kiemelten figyelik a fa csomagolóanyagok ellenőrzését és az esetleges új előfordulásokat.

Both Gyula elmondta, hogy Ausztriában az országos erdészeti kutatóközpont (BFW) úttörő munkát végez a cincérfajok, különösen az inváziós ázsiai hosszúcsápú cincér (Anoplophora glabripennis) és az ázsiai citruscincér (Anoplophora chinensis) felkutatásában. Az e célra kiképzett keresőkutyák képesek „kiszagolni” a faanyagban megbújó kártevőket a faanyag roncsolása nélkül. Ez gyorsabb és hatékonyabb ellenőrzést tesz lehetővé. A módszert Ausztria mellett Németországban és Svájcban is alkalmazzák gyümölcsösökben és faiskolákban is. Nemzetközi tréningek keretében más országok szakembereivel is együttműködnek, hallhattuk.

A karantén kórokozók közül kiemelendő a baktériumos hervadást okozó Xylella fastidiosa, amely Olaszországban (Puglia régió), Spanyolországban és Franciaországban komoly károkat okozott olajfákban, szőlőben és dísznövényekben. Németországban a szőlő Pierce-betegségét idézte elő. Magyarországon még nem állapítottak meg szabadföldi fertőzést, de a Nébih szigorú monitoringot folytat. (A kórokozóról részletesebben lásd korábbi cikkünket.)