Porhanyósabb és karakteresebb hús
A fehérjetartalmat szintén jelentősen befolyásolta a takarmánykiegészítés, az ivar és az izomtípus. A legmagasabb értékeket általában a kiegészítést kapó bikáknál, különösen a hosszú hátizomban mérték. A kontrollcsoport húsában ezzel szemben alacsonyabb fehérje- és zsírtartalom, de magasabb víz- és hamutartalom jelent meg.
Technológiai szempontból fontos eredmény, hogy a kiegészítés több esetben kedvezőbb nyíróerő értékekkel társult. Ez a hús porhanyósságára utaló mérőszám. A legalacsonyabb értéket a második takarmánykiegészítést kapó állatok semimembranosus izmában mérték. A kiegészített csoportoknál több esetben jobb vízmegtartó képesség és kedvezőbb emulzióstabilitás is megjelent, ami a feldolgozott húskészítmények szempontjából lehet fontos.

Az érzékszervi vizsgálat alapján a kontrollmintákban erősebben jelent meg a jellegzetes vadhúsos és májas illat, illetve íz. A kiegészítést kapott állatok húsában ezek az intenzitások több esetben alacsonyabbak voltak. Különösen a második takarmánykeverékhez kapcsolódott kisebb keménységérzet, miközben az általános érzékszervi minőségben nem mutattak ki jelentős különbséget a csoportok között.
A kutatók következtetése szerint a bőgés utáni célzott takarmánykiegészítés befolyásolhatja a tenyésztett gímszarvas húsának egyes fizikai-kémiai, technológiai és érzékszervi tulajdonságait. A hatások nem minden tulajdonságban voltak egyformán erősek, és több esetben az izomtípustól, illetve az ivartól is függtek.
A szerzők ugyanakkor óvatosságra intenek. A vizsgálat kis állatlétszámmal készült, és a takarmánykeverékek részletes energia-, rost- és zsírsavösszetételét nem elemezték. Ezért az eredmények inkább irányt mutatnak, mintsem végleges választ adnak. Nagyobb állatlétszámú, részletesebb takarmányozási vizsgálatokra van szükség annak megerősítésére, hogy a bőgés utáni kiegészítés milyen mértékben javíthatja a tenyésztett gímszarvas húsminőségét.
Olvassa el egy magyar szakember tapasztalatait is. Legelőkeverékek, biodiverzitás és a gímszarvasok fejlődése és húsuk beltartalma állt Nagy János doktori kutatásának középpontjában. Harminc év kutatómunkája doktori címmel zárult.
Ide kattintva megnézheti és el is olvashatja, hogyan működik a Bőszénfai Szarvasfarm




