A gyümölcs fontos, de önmagában nem mindig teljes értékű helyettesítője egy összetettebb kisétkezésnek. Jó megoldás lehet például egy alma natúr joghurttal, teljes kiőrlésű kenyér sajttal és zöldséggel, vagy cukrozatlan zabkása friss gyümölccsel.

Az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy a szabad cukrok bevitele gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt maradjon a napi energiafelvétel 10 százaléka alatt, az 5 százalék alatti arány pedig további előnyökkel járhat.

A túlzott cukorfogyasztás összefügg a fogszuvasodás és a túlsúly kockázatával. A UNICEF 2025-ös jelentése szerint világszerte már 188 millió 5–19 éves gyermek és serdülő él elhízással. Az arány 2000 óta 3 százalékról 9,4 százalékra emelkedett, és már meghaladja az alultáplált gyermekek 9,2 százalékos arányát.

Választhatnak, de tanulnak is

A közétkeztetés egyik ígéretes iránya a szabadszedés. Ebben a rendszerben az iskolások nem készen kimért tányért kapnak, hanem meghatározott keretek között maguk választhatnak az ételekből és az adagokból.

A módszer önállóságra nevelhet, növelheti az ételek elfogadottságát és csökkentheti a kidobott maradékot. A dabasi tapasztalatok szerint a közétkeztetést igénybe vevő tanulók aránya néhány év alatt 40 százalék alatti szintről közel 60 százalékra emelkedett. A szabadszedés azonban nem azt jelenti, hogy a gyerek korlátlanul csak tésztát vagy desszertet választ.

A kínálat összeállítása továbbra is a felnőttek felelőssége, és a választás csak akkor segít, ha valóban jó minőségű lehetőségek közül történik.

Okos Tímea szerint az új ételek elfogadásához türelem kell. Egy gyermeknek akár 15 vagy több találkozásra is szüksége lehet ahhoz, hogy megkóstoljon, majd megszeressen egy korábban elutasított ételt. A nyomás, a könyörgés és a jutalmazás helyett hatékonyabb a rendszeres, nyugodt kínálás és a felnőttek példamutatása.

Az egészségesebb gyerekkínálathoz ezért nem újabb tiltólistákra van elsősorban szükség, hanem jobb alapbeállításokra.

Múzeumokban, játszóházakban és rendezvényeken is lehetne almaszeletet, egyszerű szendvicset vagy kisebb adag, jó minőségű fagylaltot kínálni.

A gyerekektől nem várhatjuk el, hogy egy cukorszórással, reklámmal és jutalomígérettel teli környezetben mindig a legegészségesebb döntést hozzák. Ezt a környezetet a felnőttek alakítják. Ha pedig lenne jobb alternatíva, nehéz megindokolni, miért éppen a legcukrosabb, legfeldolgozottabb választást tesszük a legkönnyebben elérhetővé.