Rózsa (Rosa)
A rózsaszirmok A-, C- és E- vitamint, ásványi anyagokat, nyomelemeket, és számos bioaktív vegyületet tartalmaznak. A rózsa erősíti a szívet, és javíthatja a kardiovaszkuláris funkciókat. Hörgőtágító, és csillapítja a köhögést. Serkenti az emésztőnedvek termelését, stimulálja az epehólyag működését, képes mérsékelni az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést, valamint könnyebbé, és gyakoribbá teszi a székletürítést. Sebgyógyító, bőrregeneráló, és kedélyjavító hatású. Fűszerezhetünk velük édes, és sós ételeket. Gyönyörű dekoráció. Salátákban kellemes látvány néhány színes rózsaszirom, és akár még salátaecetet is ízesíthetünk velük.
Rózsás ecet: tegyünk egy marék permetezetlen, rovarmentes, jó illatú rózsaszirmot egy befőttes üvegbe, aztán öntsünk rájuk fél liter fehérborecetet. Erős fénytől védett helyen, lefedve 2 hétig hagyjuk érlelődni, majd szűrjük át ecetes üvegekbe.
Levendula (Lavandula angustifolia)
Kellemes illatú virágait nagyon óvatosan adagoljuk, mert nagyobb mennyiségben eléggé tolakodó, és tisztítószerízűvé teheti az ételeket, italokat.
Japán lonc (Lonicera japonica)
Intenzív illatú, fehér virágaiból többek között tea, virágvíz, limonádé, szirup, koktél, és likőr készíthető.
Loncszirup: egy csészényi kiválogatott, rovarmentes virágot forrázzunk le 300 ml vízzel, lefedve hagyjuk hűlni, és ázni egy napon keresztül. Miután átszűrtük, mérjük vissza a kapott oldatot, és adjunk hozzá ugyanannyi cukrot. Melegítsük fel kis lángon, amíg a cukor elolvad, majd töltsük tiszta üvegekbe. Hűtőszekrényben kb. 2 hétig eltartható. Amennyiben hosszabb időre szeretnénk eltenni, szűrés után forraljuk fel, és még tűzforrón palackozzuk el. Sötét, hűvös, száraz helyen tartsuk.
Árnyliliom (Hosta)
Habár az egyes virágai rövidéletűek, virulása mégis hosszú ideig tart, mert virágait fokozatosan nyitja ki a száron felfelé haladva. Virága fehér, vagy lilás, illatos, vagy illatmentes, édeskés, vagy semleges ízű. Takarékosan salátába tehetjük, esetleg desszertek díszítéséhez használhatjuk.
Sásliliom (Hemerocallis)
Szinte megszámlálhatatlan fajtája van, amelyeknek valószínűleg az illatuk és az ízük is egyedi. Igen múlandó, gyakran estefelé nyíló virágai, illetve zárt bimbói salátákba, levesekbe tehetők, párolhatók. Finom textúrájuk miatt a lehető legrövidebb ideig tartó hőközlést alkalmazzuk. A gyönyörű, ropogós virágok tölthetők is, de érdemes őket előtte megkóstolni, hogy az édesebb illatúakat édes töltelékkel, a semlegesebb ízűeket sós töltelékkel töltsük meg.
Fotó: Stefan.lefnaer/Wikipedia
Madársóska (Oxalis fajok)
Vadon a napfénykedvelő szürke madársóska (Oxalis corniculata), a felálló madársóska (Oxalis stricta) és a parlagi madársóska (Oxalis dillenii) fordul elő. Dísznövényként más fajok is beszerezhetők, például a gyönyörű korallszínű virágokkal ékesített Oxalis tetraphylla, illetve a lilásbordó levelű, halványrózsaszín virágú Oxalis triangularis. Kellemesen savanykás leveleik, virágaik mértékletesen (oxálsavtartalmuk miatt) fogyaszthatók salátákban, de leves, szósz, és szirup is készíthető belőlük, illetve desszertekre is tehetjük díszítésként. A szürke madársóska magas C-vitamin-tartalommal rendelkezik, emellett béta-karotint, niacint, kalciumot, vasat és foszfort is tartalmaz. Leveléből készített tea lázcsillapító, vízhajtó és tisztító hatással bír. A felálló, és a parlagi madársóska teájával pedig lázat, gyomorgörcsöt, és hányingert csillapíthatunk.
