Most 60-80 hektáron foglalkoznak vele a tagok, tavaly 240 tonna termést takarítottak be. Önmagában nem keresett gyümölcs, savanykás íze miatt, ezért fagyasztott gyümölcskeverékekbe teszik. A fekete ribiszkét viszont elfelejthetjük, csakúgy, mint a málnát, ami 2012-2013-ra gyakorlatilag eltűnt, némi frisspiaci málna maradt a termelői szervezet keretében, amit áruházláncokba értékesítenek. A bogyósok mellé más gyümölcsöket kellett keresni, meggyel, cseresznyével, szilvával és kajszival bővítették a termékek körét. Pályáztak friss gyümölcs feldolgozására, meggymagozásra. Sajnos további feldolgozásra nem lehetett tész-támogatáshoz jutni, így meggyfeldolgozásra építettek hűtőházat. Többször változott, hogy a tészek mire pályázhatnak, ezeket a lehetőségeket igyekeztek kihasználni. Jelenleg friss gyümölcs felvásárlásával, értékesítésével és csomagolásával foglalkoznak, öt telephelyen: Berkenye, Bernecebaráti, Kiskunmajsa, Nógrád és Sóskút. Ezeket a nagy termesztő tagjaik működtetik, akiknek saját hűtőházuk, telephelyük van.
Új ültetvények létesülnek

Fotó: Kertészet és Szőlészet
A Nógrád-Tész Kft.-nek két alkalmazottja van és egy szaktanácsadója, aki a termesztéstechnológiát segíti a tagoknál. A működési program legnagyobb részét az új telepítések teszik ki, évente 20-25 hektár meggyet, cseresznyét és szilvát telepítenek a piaci igényeknek megfelelően.
Jó beltartalma, magas Brix-foka, kiemelkedő ízvilága miatt nagyon kelendő a piacon, joghurt- és lekvárgyártók vásárolják előszeretettel, illetve a kiskereskedelemben is forgalmazzák. A fajta egyetlen hátránya, hogy 10-15% porzófajtával kell ültetni, ami a fagyasztásra nem alkalmas Bigarreau Burlat és a Van. Ezt a két fajtát külön kell szüretelni és forgalmazni. Szilvából a Cacanska lepoticát telepítik, mert jó a mérete és könnyen magozható, felezhető. Meggyből a hozam és a szárazságtűrés dönti el, melyik fajtát választják: a legjobbnak a Petri bizonyult, de az Újfehértói fürtös és a darabos termést adó Kántorjánosi is megfelelő a feldolgozás céljára.
A kézimunka-igényes kultúrák nehezen fenntarthatók hosszú távon, a munkaerő hiánya és a korábban említett klimatikus viszonyok megváltozása miatt is, véli Schmidt Szilárd.

Fotó: Kertészet és Szőlészet



