A kutatás során 24 rendszeres húsfogyasztóval készítettek interjút, hogy feltárják az ételekkel kapcsolatos attitűdjeiket és emlékeiket. Az összegyűjtött adatokat ezt követően egy úgynevezett reflexív tematikus elemzés módszerével vizsgálták meg, amelynek segítségével azonosították a visszatérő mintázatokat, majd ezek alapján olyan témákat dolgoztak ki, amelyek magyarázatot adtak a kutatás eredményeire.
Ez az elemzési módszer figyelembe veszi a kutatók nézőpontját és személyes élettapasztalatait. Ez különösen fontos a vitatott területeken végzett kutatások esetében, mert nyíltan és átláthatóan kezeli azokat az esetleges elfogultságokat vagy előzetes meggyőződéseket, amelyekkel az egyes kutatók rendelkeznek.
Amikor azonban arra kérték a résztvevőket, hogy mélyebben gondolják át a kérdést, sokan nyitottabbá váltak a vegán alternatívák iránt, különösen akkor, ha ezek az ételek képesek voltak ugyanazt a közösségi élményt vagy érzelmi jelentést megteremteni.
A barátok elfogadóbbak
A kutatás azt is megállapította, hogy a barátokat rugalmasabbnak és elfogadóbbnak tartották a növényi alapú étrenddel vagy a vegán életmóddal kapcsolatban, mint a családtagokat. A családon belül ugyanis a hagyományos étkezési szokások nehezebben változtak, és nagyobb eséllyel vezettek konfliktusokhoz.
A projekt elsődleges témavezetője, Dr. Carol Jasper pszichológus, aki maga is elkötelezett vegán, így fogalmazott:
Ahogyan a múlt gasztronómiai hagyományai, úgy a jövő ételei is – amelyeket hús és más állati eredetű összetevők nélkül készítenek – képesek lehetnek nosztalgikus érzéseket kelteni, valamint új szokások kialakulását ösztönözni, amelyek a jövő generációi számára is jelentőségteljesek és értékteremtők lehetnek.”
