A kerti laboda (Atriplex hortensis) a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családján belül a libatopformák (Chenopodioideae) alcsaládjába tartozó növényfaj, mely korábban kedvelt tápláléknövény volt. Nagyra nőtt példányait a kertészek spenótfa névvel is illetik. Magyarországon kertekben már ritkán fordul elő, gyakoribb, hogy kertekből kivadulva ruderális – azaz elhanyagolt, nem művelt – területeken, utak mentén, szőlősökben találunk rá. Korábban elterjedt saláta- és főzeléknövény volt Európában. Az ókorban már termesztették, s a középkorban Közép-Európában is rendszeresen fogyasztották.
A spenóthoz hasonló az elkészítési módja és az íze is, hasonló mennyiségben tartalmaz C-vitamint, fehérje- és ásványianyag-tartalma azonban nagyobb.

Fotó: Molnár Péter
Az új-zélandi-spenót (Tetragonia tetragonoides) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének kristályvirágfélék (Aizoaceae) családjába tartozó Tetragonia nemzetség egyik faja. Új-Zélandon, Új-Kaledóniában, Ausztráliában, Tasmaniában, Dél-Kínában, Vietnamban, a Koreai-félszigeten és Japánban őshonos, de a világon számos országba betelepítették, így megtalálható már Közép-Ázsiában, Európában, Afrikában, Dél-Amerikában és Észak-Amerikában is. Angliába a 18. században került James Cook révén. Zöldség- és főzeléknövénynek termesztik, főként házikertekben.
Mi is az a babyleaf saláta?
Olyan saláta, amelyet nagyon sűrűre vetnek (1500-2000 növény/m2), és viszonylag fiatal, párleveles állapotban géppel takarítanak be 8-12 cm-es méretben. Végtermékként rendkívül zsenge levélhalmaz az eredmény, amelyet használhatnak salátakeverékekben, illetve tisztán magában is. A vágást fajtól függően egy-három alkalommal megismétlik. Babyleaf salátát rengeteg fajból készíthetünk: lollo vagy tölgylevelű salátából, római salátából, batáviából, mángoldból, rukkolából, petrezselyemből, korianderből, kaporból, spenótból, madársalátából, leveles kelből, mizuna káposztából vagy pak choiból. A különböző fajokat fejlődési ütemtől függően 2-8 hét után lehet vágni. Magyarországon a babyleaf célú salátatermesztés összterülete 45-50 hektár körül mozog, jellemzően spenótot, rukkolát, mángoldot és petrezselymet termesztenek így.

Fotó: Molnár Péter



