A bélrendszerben élő mikroorganizmusok – összefoglaló nevükön a bélmikrobiom – az utóbbi évek egyik legtöbbet kutatott területévé váltak – írja a shefinds.com. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy ezek a mikrobák nemcsak az emésztésben játszanak szerepet, hanem kapcsolatban állnak az immunrendszer működésével, a gyulladásos folyamatokkal, valamint az anyagcsere egészségével is.
Egy, a Nature folyóiratban megjelent új kutatás most azt vizsgálta, mely baktériumok társulnak leginkább a kedvező egészségügyi mutatókkal.
A kutatók több mint 34 ezer ember bélmikrobiom-mintáját elemezték. Céljuk az volt, hogy azonosítsák azokat a baktériumtípusokat, amelyek rendszeresen összefüggésbe hozhatók az egészségesebb anyagcserével. Az elemzés során 50 olyan baktériumfajt találtak, amelyek jelenléte kedvezőbb vércukorszinttel, koleszterinértékekkel, testzsíraránnyal és gyulladásos markerekkel mutatott kapcsolatot.
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a jótékony baktériumok táplálásához nincs feltétlenül szükség drága étrend-kiegészítőkre vagy probiotikumokra. Sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy milyen ételek kerülnek rendszeresen a tányérra. A szakemberek szerint a bélmikrobiom meglepően gyorsan képes alkalmazkodni: megfelelő táplálkozás mellett már 12–18 hét alatt is kedvező változások figyelhetők meg az összetételében.
Hogyan támogatható a bélflóra étrendi úton?
Kiemelt szerepet kapnak a rostban gazdag élelmiszerek. A rostokat az emberi szervezet csak részben tudja lebontani, a vastagbélben azonban a hasznos baktériumok fontos tápanyagként hasznosítják őket. Az erjedés során olyan rövid szénláncú zsírsavak képződnek, amelyek hozzájárulhatnak a bélfal épségének megőrzéséhez, valamint kedvezően hathatnak az immunrendszerre és az anyagcserére is.
A kutatók szerint nem csupán a rostbevitel mennyisége számít, hanem az is, hogy minél többféle rostforrást fogyasszunk. A hüvelyesek, a teljes értékű gabonák, a leveles zöldségek, valamint a magvak mind hozzájárulhatnak a bélbaktériumok sokféleségéhez.
A vizsgálat a polifenolok jelentőségére is felhívja a figyelmet. Ezek a növényi eredetű vegyületek nagy mennyiségben találhatók meg például a bogyós gyümölcsökben, az almában, az olívaolajban, a kurkumában vagy az étcsokoládéban.
A polifenolok jelentős része változatlan formában jut el a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok bontják le őket. Az így keletkező anyagok többek között a gyulladásos folyamatok szabályozásában is szerepet játszhatnak. Mivel a különböző baktériumfajok eltérő polifenolokat hasznosítanak, a kutatók itt is a változatos étrendet tartják kulcsfontosságúnak.
A változatosság biztosítja a szükséges tápanyagokat
Érdekes megfigyelés, hogy bizonyos keményítőtartalmú ételek elkészítési módja is befolyásolhatja a bélflórát. A főtt, majd lehűtött burgonya, rizs vagy tészta több úgynevezett rezisztens keményítőt tartalmaz, amelyet a szervezet nem emészt meg teljesen.
Ez a vegyület szintén táplálékul szolgál a hasznos baktériumok számára, és akkor is megőrzi ezt a tulajdonságát, ha az ételt később újramelegítik. Bár ez önmagában nem jelent egészségügyi csodafegyvert, egyszerű módszer lehet a rosthatás növelésére.
A legjobb eredményeket azok az étrendek nyújtják, amelyek rendszeresen tartalmaznak sokféle zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, diófélét, olajos magvat, teljes kiőrlésű gabonát, valamint különféle fűszernövényeket és fűszereket. Ez a változatosság biztosítja a különböző baktériumok számára szükséges tápanyagokat, így hozzájárulhat a mikrobiom sokszínűségének fenntartásához.
A kutatás eredményei tovább erősítik azt a szemléletet, hogy az egészséges táplálkozás nem egyetlen összetevőn vagy étrend-kiegészítőn múlik. Bár további vizsgálatok szükségesek annak pontos megértéséhez, hogy az egyes baktériumtörzsek milyen szerepet töltenek be az egészség megőrzésében, az már most jól látható, hogy a rostokban és növényi eredetű bioaktív vegyületekben gazdag, változatos étrend hosszú távon nemcsak az emésztés, hanem az anyagcsere és az általános egészség szempontjából is előnyös lehet.
