Az utazás alatti életritmus- és étrendváltozás gyakran okoz akut székrekedést. Természetes és hatékony segítségként fogyaszthatunk hashajtó hatású friss vagy aszalt gyümölcsöket (különösen szilvát, fügét és ezek áztatólevét), vagy bevethetünk magas rosttartalmú, bélmozgást serkentő magvakat, mint az útifűmaghéj, a beáztatott lenmag és az aztékzsályamag (chiamag).
Fogfájdalom, fogínygyulladás esetén hasznos helyi érzéstelenítő a szegfűszeg és annak illóolaja, de csak tüneti kezelés.
Az UV-sugárzás elleni védelem borús időben és árnyékban is fontos, amire bizonyos növényi olajok természetes alternatívát nyújthatnak. A málnamagolaj (SPF 30-50) és a sárgarépa-magolaj (SPF 15-30) kiemelkedő fényvédők, míg a karitévaj (sheavaj) és az olívaolaj (SPF 7-8) gyengébb védelmet, de kiváló bőr- és hajápolást biztosítanak. Az olajokat még a napra menetel előtt, tiszta bőrre kell felvinni a gyors avasodás elkerülése érdekében, a védőréteget pedig szükség esetén árnyékban kell megújítani, ügyelve az ajkak védelmére is.
Forrázás, égési sérülés esetén az első lépés a hideg – de nem jeges – folyó vizes hűtés a fájdalom enyhüléséig, majd a terület steril, száraz lefedése krémek és olajok nélkül. Míg a súlyos, kiterjedt sérülések azonnali orvosi ellátást igényelnek, a kisebb égéseket az első napi pihentetés után a második-harmadik naptól hűsítő Aloe vera-géllel, gyulladáscsökkentő körömvirág-forrázattal vagy levendula-illóolajjal is kezelhetjük a hámregeneráció elősegítésére.

Fotó: Pixabay
Több mint bosszantó megsérülni, sebesülést szenvedni kirándulás, utazás közben, azonban ha jól el tudjuk látni a sebet, az nem fertőződik el, és szervezetünk hálás lesz az azonnali támogatásért. Sebek, sérülések esetén fertőtlenítő a levendula-, kakukkfű- vagy teafa-illóolaj, ezek alapdarabok az útipatikában.
Ebbe a körbe tartozik a sebgyógyító, fertőtlenítő és bőrnyugtató hatású cickafarkfű-forrázat, valamint az almafalevél, amelynek növényi antibiotikumot tartalmazó leve kiváló vágott sebek ellátásához, a sebfertőtlenítő hatású diófalevél-főzet, valamint a magas csersavtartalmú szederlevél, amely könnyen csillapítja a vérzéseket.
Harapás vagy karmolás esetén minél hamarabb használjunk lúgos kémhatású fertőtlenítőt és jódoldatot.
Zúzódásra az első napon érdemes (akár gumikesztyűből rögtönzött jégzsákkal) negyedórás szünetekkel hideg borogatást tenni, majd a következő naptól meleg borogatással serkenteni a vérkeringést.
Rándulás esetén a duzzanatot és a gyulladást szintén jegeléssel csökkenthetjük, de hatékony népi módszer a pár percig főzött, majd kissé meghengergetett fejeskáposzta-leveles pakolás is.



