Gyerekek, sár és erdei talaj
A finnországi Aurinkolinna óvodában a sáros kéz mindennapos látvány. A gyerekek naponta legalább néhány órát töltenek egy erdei játszótéren. Bokrok és fák között játszanak, kötelekre másznak, homokoznak, pocsolyákban ugrálnak, és természetes anyagokkal, például földdel és faforgáccsal kerülnek kapcsolatba.
A kutatók azt vizsgálják, hogy az ilyen környezet milyen hosszabb távú hatással lehet a gyermekek szervezetére. A vizsgálatok során a bőrön, a nyálban és a székletben található mikroorganizmusokat, valamint vér- és hajmintákat is elemeznek, hogy három éven keresztül kövessék az immunrendszerrel kapcsolatos változásokat.
Az Aurinkolinna egyike annak a 43 finnországi óvodának, amely részt vesz a Vahvistu kutatási projektben. A projekt egy korábbi, kétéves vizsgálatra épül, amelyet Marja Roslund környezettudós vezetett.
2016–2017-ben Roslund és munkatársai erdei talajt vittek egy óvoda udvarára. Tőzeget és növényládákat is alkalmaztak, majd azt vizsgálták, hogyan változik a gyerekek bőrén, nyálában és bélrendszerében található mikrobiális közösség, miután 28 napon keresztül rendszeresen játszottak ezen a területen.
Miért lehet fontos a bőr mikrobiomja?
A bőrünkön élő mikroorganizmusok közössége összetett ökoszisztémát alkot. A mikrobiális sokféleség fenntartása hozzájárulhat ahhoz, hogy egyetlen potenciálisan káros baktérium se tudjon túlzottan elszaporodni.
Roslund kutatásai szerint az erdei talajjal való rendszeres érintkezés után kevesebb potenciális kórokozó volt kimutatható a gyermekek bőrén. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a nagyobb számú és változatosabb mikroorganizmusok „elfoglalják a helyeket”, így korlátozhatják bizonyos kórokozók elszaporodását.
A kutatások a mikrobiális sokféleségre és az ökoszisztéma egyensúlyára, nem pedig a higiénia általános elhagyására hívják fel a figyelmet.
A bőrtől az immunrendszerig
A bőr nem csupán fizikai védőréteg: az immunrendszer egyik fontos része is. Ezért a bőrön élő mikroorganizmusok összetétele és a szervezet immunválasza között is lehet kapcsolat.
Roslund egyik vizsgálatában gyermekek két csoportja különböző mikrobiális összetételű homokozóban játszott. Az egyik homokozóba mikroorganizmusokban gazdag talajt, a másikba hasonló megjelenésű, de kisebb mikrobiális változatosságú talajt helyeztek.
A mikrobiálisan gazdagabb környezetben játszó gyermekek bőrén nőtt bizonyos baktériumok változatossága. Emellett a vérmintákban az immunrendszer szabályozásában részt vevő citokinek szintjében is változásokat figyeltek meg.
A citokinek olyan jelzőmolekulák, amelyek az immunrendszer működésének szabályozásában vesznek részt. A megfelelő immunválasz egyik fontos eleme, hogy a szervezet képes legyen védekezni a veszélyekkel szemben anélkül, hogy túlzott vagy indokolatlan gyulladásos reakciót alakítana ki.
Ezek a megfigyelések adták az egyik alapját a Vahvistu projektnek is. Az Aurinkolinna óvoda udvarát ennek részeként átalakították: kavics helyett faforgácsot használnak, nagyobb homokos területet alakítottak ki, és fából készült járófelületeket is létrehoztak a már meglévő nyír- és fenyőfák mellett.
