A városokban is több természetre lehet szükség
A kutatások egyik gyakorlati következtetése az lehet, hogy a természethez való hozzáférést nem feltétlenül kizárólag külön programokon keresztül kell biztosítani.
Például útközben az iskolába vagy a munkahelyre. Ez a szemlélet a biodiverzitás megőrzését és az emberi egészség lehetséges összefüggéseit egyszerre kezelné.
Mit tudunk biztosan – és mit még nem?
A természet és az egészség kapcsolatával foglalkozó kutatások egyre több olyan eredményt hoznak, amelyek szerint a természetes anyagokkal és mikroorganizmusokkal való érintkezés megváltoztathatja a bőr mikrobiális közösségét, és bizonyos körülmények között az immunrendszer működésével kapcsolatos biomarkerekben is mérhető változásokat idézhet elő.
Ugyanakkor fontos különbséget tenni a biológiai változás és a bizonyított egészségügyi előny között.
A kutatók maguk is hangsúlyozzák, hogy még nem ismert pontosan, milyen mechanizmusokon keresztül, milyen mértékben és milyen hosszú távú következményekkel járhat a természetes mikrobiális környezetnek való kitettség.
A jelenlegi eredmények ugyanakkor egy olyan kutatási irányt erősítenek, amelyben a biodiverzitás, az emberi mikrobiom és az immunrendszer kapcsolatát együtt vizsgálják.
És van egy egyszerű gyakorlati következtetés is: a természetben töltött idő nem feltétlenül csak arról szól, hogy nézzük és hallgatjuk a környezetünket. A földdel, a növényekkel, a mohával vagy a fákkal való közvetlen érintkezés is része lehet ennek az élménynek.
A kérdés már nem pusztán az, hogy mennyire tiszta marad a kezünk egy erdei séta után, hanem az is, hogy milyen mikrobiális világgal találkozik közben a szervezetünk.
