A biodiverzitási hipotézis
A kutatások hátterében álló egyik fontos elképzelés az úgynevezett biodiverzitási hipotézis. Ennek lényege, hogy a biológiailag változatos környezet – beleértve a változatos növény- és mikrobiális közösségeket – kapcsolatban állhat az emberi mikrobiom sokféleségével és ezáltal bizonyos egészségi folyamatokkal.
A finn kutatásokban különösen érdekesnek bizonyultak a gammaproteobaktériumok. Roslund szerint az erdei talajjal kialakított udvaron játszó gyermekek bőrén nőtt e baktériumcsoport változatossága, és ez együtt járt bizonyos szabályozó T-sejtek magasabb számával.
A szabályozó T-sejtek az immunrendszer működésének finomhangolásában vesznek részt, és fontos szerepük van abban, hogy az immunválasz ne váljon túlzottá. Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy a természetben való játék bizonyítottan megelőzi az autoimmun betegségeket vagy az allergiát.
„Még nem mondhatjuk, hogy ha valaki kapcsolatba kerül a természettel, akkor például nem lesz asztmás” – fogalmaz Grönroos. A kutatások alapján ugyanakkor felmerülhet, hogy a természetes környezetnek való kitettség bizonyos immunrendszeri rendellenességek kialakulásának valószínűségét befolyásolhatja.
Nem csak a gyerekek profitálhatnak belőle
A természetes környezettel való érintkezés lehetséges hatásait felnőtteken is vizsgálták.
Egy kutatásban részt vevő felnőttek télen, beltérben zöldségeket termesztettek. Egyesek mikrobiálisan változatos talajt használtak, míg mások hasonló megjelenésű, de mikroorganizmusokban szegényebb talajt kaptak.
A résztvevők egy hónapon keresztül naponta gondozták a növényeket, majd elfogyasztották a termést. A mikrobiálisan változatos talajt használó csoportnál nőtt a bőrön található baktériumok sokfélesége, és bizonyos gyulladáscsökkentő citokinek mennyisége is emelkedett a vérben. A másik csoportnál ezeket a változásokat nem figyelték meg.
Zöld falak az irodában
Egy másik finn vizsgálatban élő növényekből álló úgynevezett „zöld falakat” helyeztek el irodákban. A kutatók két hét elteltével megvizsgálták a dolgozók mikrobiomját és bizonyos immunológiai markereit.
A vizsgálatban nőtt a bőrön található mikroorganizmusok sokfélesége, miközben egyes gyulladáskeltő citokinek szintje csökkent a vérben. A kutatók a bőrön található Lactobacillus baktériumok mennyiségének növekedését is megfigyelték.
Ezek az eredmények azonban elsősorban arra utalnak, hogy érdemes tovább vizsgálni a természetes mikrobiális környezet és az emberi immunrendszer kapcsolatát. Nem bizonyítják önmagukban, hogy a zöld falak vagy a kertészkedés képesek lennének megelőzni a klinikailag kimutatható betegségeket.
